Az Európai Unió országainak listája

Gazdasági és politikai unióként az Európai Unió 28 tagállamból áll. Ciprus kivételével, amely Nyugat-Ázsiában található, minden tag Európából származik. Az EU rövidítéseként az Európai Unió lakossága 512 497 877 fő, területe 4 475 757 négyzetkilométer. Még nem föderáció, az Unió egységes piaccá nőtte ki magát, ahol 19 tag ugyanazt a valutát – EURÓT – használja. Az alábbi táblázat az EU-országok teljes listáját mutatja be a legutóbbi teljes népesség szerint. Megtalálható minden egyes tag csatlakozási dátuma, valamint a másik 9 tagállamban még használatban lévő nem EURO-valuták. Ezenkívül 23 hivatalos nyelvet és körülbelül 150 regionális nyelvet tartalmaz. Felhívjuk figyelmét, hogy a tagországok száma a közeljövőben növekedhet.

Hány ország az Európai Unióban

Az alábbi táblázat az Európai Unió mind a 28 tagországát tartalmazza. Az EU tagjelölt országai: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Montenegró, Szerbia és Törökország. A potenciális tagjelölt országok Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó. Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein nem tagjai az Európai Uniónak, de a vámunió kivételével részt vesznek az egységes piacon.

Az összes EU-ország listája

Tekintse meg az alábbi táblázatot az Európai Unió összes országának népesség szerinti listájának megtekintéséhez.

Rang Zászló Ország Népesség A csatlakozás időpontja Valuta Vidék
1 Németország zászló Németország 83,783,953 1957/3/25 EURO Nyugat-Európa
2 Egyesült Királyság zászlaja Egyesült Királyság 67,886,022 1973/1/1 angol font Észak-Európa
3 Franciaország zászló Franciaország 65,273,522 1957/3/25 EURO Nyugat-Európa
4 Olaszország zászló Olaszország 60,461,837 1957/3/25 EURO Dél-Európa
5 Spanyolország zászló Spanyolország 46,754,789 1986/1/1 EURO Dél-Európa
6 Lengyelország zászló Lengyelország 37,846,622 2004/5/1 lengyel złoty Kelet-Európa
7 Románia zászló Románia 19,237,702 2007/1/1 román lej Kelet-Európa
8 Hollandia zászló Hollandia 17,134,883 1957/3/25 EURO Nyugat-Európa
9 Belgium zászló Belgium 11,589,634 1957/3/25 EURO Nyugat-Európa
10 Cseh Köztársaság zászlaja Cseh Köztársaság 10,708,992 2004/5/1 cseh korona Kelet-Európa
11 Görögország zászló Görögország 10,423,065 1981/1/1 EURO Dél-Európa
12 Portugália zászló Portugália 10,196,720 1986/1/1 EURO Dél-Európa
13 Svédország zászló Svédország 10 099 276 1995/1/1 svéd korona Észak-Európa
14 Magyarország zászló Magyarország 9,660,362 2004/5/1 magyar forint Kelet-Európa
15 Ausztria zászló Ausztria 9,006,409 1995/1/1 EURO Nyugat-Európa
16 Bulgária zászló Bulgária 6,948,456 2007/1/1 bolgár lev Kelet-Európa
17 Dánia zászló Dánia 5,792,213 1973/1/1 dán korona Észak-Európa
18 Finnország zászló Finnország 5,540,731 1995/1/1 EURO Észak-Európa
19 Szlovákia zászló Szlovákia 5,459,653 2004/5/1 EURO Kelet-Európa
20 Írország zászló Írország 4,937,797 1973/1/1 EURO Észak-Európa
21 Horvátország zászló Horvátország 4,105,278 2013/7/1 horvát kuna Dél-Európa
22 Litvánia zászló Litvánia 2,722,300 2004/5/1 EURO Észak-Európa
23 Szlovénia zászló Szlovénia 2,078,949 2004/5/1 EURO Dél-Európa
24 Lettország zászló Lettország 1,886,209 2004/5/1 EURO Észak-Európa
25 Észtország zászló Észtország 1,326,546 2004/5/1 EURO Észak-Európa
26 Ciprus zászló Ciprus 1,207,370 2004/5/1 EURO Nyugat-Ázsia
27 Luxemburg zászló Luxemburg 625 989 1957/3/25 EURO Nyugat-Európa
28 Málta zászló Málta 441,554 2004/5/1 EURO Dél-Európa

EU-országok térképe

Tények az Európai Unióról

  • Az Európai Unió napját május 9-én ünnepeljük.
  • Az úgynevezett „eurozóna” annak a 17 EU-tagállamnak felel meg, amelyek bevezették az eurót, Észtország volt az utolsó ország, amely 2011-ben vezette be a valutát.
  • A becsült európai népesség 500 millió fő, ami a világ népességének 7%-ának felel meg.
  • Egyes kutatók úgy vélik, hogy az Európai Unió megalakulása a Benelux-blokk (Belgium, Hollandia, Luxemburg) második világháború alatti létrehozásával kezdődik, amelynek fő célja a közös piac kialakítása volt a tagországok közötti vámtarifák csökkentésével.
  • Az Európai Unió olyan fontos találkozófórumokon vesz részt, mint a G7 – Hetek csoportja, a G8 (G7 + Oroszország) és a G20.

Az európai integráció kezdetei

A háború utáni Európa és az egység szükségessége

A második világháború pusztítása után Európának az újjáépítés és a béke sürgős szükségével kellett szembenéznie. Az európai integráció gondolatát a jövőbeni konfliktusok megelőzésének és a gazdasági együttműködés előmozdításának módjának tekintették. Az olyan vezetők, mint Robert Schuman, Jean Monnet és Konrad Adenauer egy egyesült Európát képzeltek el, ahol az országok együtt fognak működni a stabilitás és a jólét biztosítása érdekében.

Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)

1951-ben a Párizsi Szerződés létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK), amely az első lépés a gazdasági integráció felé. E szerződés célja a tagországok (Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és Nyugat-Németország) szén- és acéliparának szabályozása és közös fennhatóság alá helyezése volt. Az ESZAK úttörő kezdeményezés volt, amely megalapozta a mélyebb együttműködést, és precedenst teremtett a jövőbeli integráció számára.

Az Európai Gazdasági Közösség megalakulása

A Római Szerződés

Az ESZAK sikere ösztönözte a további integrációt, ami 1957-ben a Római Szerződés aláírásához vezetett. Ez a szerződés létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom). Az EGK célja egy közös piac és vámunió létrehozása volt a hat alapító tag között, elősegítve az áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgását. Az Euratom az atomenergia békés célú felhasználására összpontosított.

Az EGK bővítése és elmélyítése

Az 1960-as és 1970-es években az EGK bővítette tagságát és elmélyítette integrációját. Dánia, Írország és az Egyesült Királyság 1973-ban csatlakozott, ami az első bővítést jelentette. Ebben az időszakban alakultak ki olyan közös politikák is, mint a Közös Agrárpolitika (KAP) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) bevezetése.

Az EGK-tól az Európai Unióig

Az Egységes Európai Okmány

Az 1980-as évek jelentős változásokat hoztak az Egységes Európai Okmány (SEA) 1986-os aláírásával. Az SEA célja az volt, hogy 1992-re megteremtsék az egységes piacot, felszámolva a szabad kereskedelem előtt álló akadályokat és harmonizálva a szabályozást a tagállamok között. Kibővítette az Európai Parlament hatáskörét, és megerősítette az együttműködést olyan területeken, mint a környezetvédelmi politika és a kutatás.

A Maastrichti Szerződés

Az Európai Unióról szóló szerződést, közismert nevén Maastrichti Szerződést 1992-ben írták alá, és 1993-ban lépett hatályba. Ez a szerződés az Európai Unió (EU) formális létrehozását jelentette, és három pilléres szerkezetet vezetett be: az Európai Közösségek, Közös Kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint a bel- és igazságügy (IB). Emellett megalapozta a Gazdasági és Monetáris Uniót (EMU), valamint a közös valuta, az euró bevezetését.

Az euró és a további bővítés

Az euró bevezetése

Az eurót 1999-ben vezették be számviteli pénznemként, és 2002-ben lépett forgalomba, és 12 EU-tagország hivatalos fizetőeszközévé vált. Az Európai Központi Bank (EKB) létrehozása és a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) végrehajtása a költségvetési fegyelem és a gazdasági stabilitás biztosítását célozta az eurózónán belül.

Keleti bővítés

Az EU 2004-ben esett át a legnagyobb bővítésén, tíz új tagországot fogadva Közép- és Kelet-Európából, Ciprus és Málta mellett. A bővítés célja a stabilitás, a demokrácia és a gazdasági növekedés előmozdítása volt a posztkommunista Európában. 2007-ben Bulgária és Románia, majd 2013-ban Horvátország csatlakozott.

Kihívások és reformok

A Lisszaboni Szerződés

A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés célja az EU műveleteinek egyszerűsítése és demokratikus legitimitásának erősítése volt. Megreformálta az intézményi struktúrákat, bevezette az Európai Tanács elnöki posztját, és kiterjesztette az Európai Parlament szerepét. A szerződés a külkapcsolatok és a döntéshozatali folyamatok nagyobb koherenciájáról is rendelkezett.

Pénzügyi válságok és válaszok

A 2008-as globális pénzügyi válság és az azt követő euróövezeti adósságválság jelentős kihívások elé állította az EU-t. A tagállamok megszorító intézkedéseket és pénzügyi reformokat hajtottak végre gazdaságuk stabilizálása érdekében. Az EU olyan mechanizmusokat hozott létre, mint az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), és bankuniós kezdeményezéseket tett a pénzügyi irányítás megerősítése és a jövőbeli válságok megelőzése érdekében.

Jelenlegi fejlemények és az EU jövője

Brexit

2016-ban az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépés mellett szavazott, ami a Brexithez vezetett. Az Egyesült Királyság hivatalosan 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból. A Brexitnek mélyreható politikai, gazdasági és társadalmi következményei voltak, és vitákat váltott ki az EU jövőbeli irányáról és kohéziójáról.

Folyamatos integráció és bővítés

A kihívások ellenére az EU továbbra is mélyebb integrációra és bővítésre törekszik. A nyugat-balkáni és kelet-európai országok csatlakozni kívánnak az unióhoz, és az EU továbbra is elkötelezett reformjaik és fejlődésük támogatása mellett. Az olyan kérdések, mint az éghajlatváltozás, a digitális átalakulás és a geopolitikai feszültségek alakítják az EU politikai menetrendjét és szerepét a globális színtéren.

You may also like...