Az Európai Unió országainak listája
Gazdasági és politikai unióként az Európai Unió 28 tagállamból áll. Ciprus kivételével, amely Nyugat-Ázsiában található, minden tag Európából származik. Az EU rövidítéseként az Európai Unió lakossága 512 497 877 fő, területe 4 475 757 négyzetkilométer. Még nem föderáció, az Unió egységes piaccá nőtte ki magát, ahol 19 tag ugyanazt a valutát – EURÓT – használja. Az alábbi táblázat az EU-országok teljes listáját mutatja be a legutóbbi teljes népesség szerint. Megtalálható minden egyes tag csatlakozási dátuma, valamint a másik 9 tagállamban még használatban lévő nem EURO-valuták. Ezenkívül 23 hivatalos nyelvet és körülbelül 150 regionális nyelvet tartalmaz. Felhívjuk figyelmét, hogy a tagországok száma a közeljövőben növekedhet.
Hány ország az Európai Unióban
Az alábbi táblázat az Európai Unió mind a 28 tagországát tartalmazza. Az EU tagjelölt országai: Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Izland, Montenegró, Szerbia és Törökország. A potenciális tagjelölt országok Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó. Norvégia, Izland, Svájc és Liechtenstein nem tagjai az Európai Uniónak, de a vámunió kivételével részt vesznek az egységes piacon.
Az összes EU-ország listája
Tekintse meg az alábbi táblázatot az Európai Unió összes országának népesség szerinti listájának megtekintéséhez.
Rang | Zászló | Ország | Népesség | A csatlakozás időpontja | Valuta | Vidék |
1 | ![]() |
Németország | 83,783,953 | 1957/3/25 | EURO | Nyugat-Európa |
2 | ![]() |
Egyesült Királyság | 67,886,022 | 1973/1/1 | angol font | Észak-Európa |
3 | ![]() |
Franciaország | 65,273,522 | 1957/3/25 | EURO | Nyugat-Európa |
4 | ![]() |
Olaszország | 60,461,837 | 1957/3/25 | EURO | Dél-Európa |
5 | ![]() |
Spanyolország | 46,754,789 | 1986/1/1 | EURO | Dél-Európa |
6 | ![]() |
Lengyelország | 37,846,622 | 2004/5/1 | lengyel złoty | Kelet-Európa |
7 | ![]() |
Románia | 19,237,702 | 2007/1/1 | román lej | Kelet-Európa |
8 | ![]() |
Hollandia | 17,134,883 | 1957/3/25 | EURO | Nyugat-Európa |
9 | ![]() |
Belgium | 11,589,634 | 1957/3/25 | EURO | Nyugat-Európa |
10 | ![]() |
Cseh Köztársaság | 10,708,992 | 2004/5/1 | cseh korona | Kelet-Európa |
11 | ![]() |
Görögország | 10,423,065 | 1981/1/1 | EURO | Dél-Európa |
12 | ![]() |
Portugália | 10,196,720 | 1986/1/1 | EURO | Dél-Európa |
13 | ![]() |
Svédország | 10 099 276 | 1995/1/1 | svéd korona | Észak-Európa |
14 | ![]() |
Magyarország | 9,660,362 | 2004/5/1 | magyar forint | Kelet-Európa |
15 | ![]() |
Ausztria | 9,006,409 | 1995/1/1 | EURO | Nyugat-Európa |
16 | ![]() |
Bulgária | 6,948,456 | 2007/1/1 | bolgár lev | Kelet-Európa |
17 | ![]() |
Dánia | 5,792,213 | 1973/1/1 | dán korona | Észak-Európa |
18 | ![]() |
Finnország | 5,540,731 | 1995/1/1 | EURO | Észak-Európa |
19 | ![]() |
Szlovákia | 5,459,653 | 2004/5/1 | EURO | Kelet-Európa |
20 | ![]() |
Írország | 4,937,797 | 1973/1/1 | EURO | Észak-Európa |
21 | ![]() |
Horvátország | 4,105,278 | 2013/7/1 | horvát kuna | Dél-Európa |
22 | ![]() |
Litvánia | 2,722,300 | 2004/5/1 | EURO | Észak-Európa |
23 | ![]() |
Szlovénia | 2,078,949 | 2004/5/1 | EURO | Dél-Európa |
24 | ![]() |
Lettország | 1,886,209 | 2004/5/1 | EURO | Észak-Európa |
25 | ![]() |
Észtország | 1,326,546 | 2004/5/1 | EURO | Észak-Európa |
26 | ![]() |
Ciprus | 1,207,370 | 2004/5/1 | EURO | Nyugat-Ázsia |
27 | ![]() |
Luxemburg | 625 989 | 1957/3/25 | EURO | Nyugat-Európa |
28 | ![]() |
Málta | 441,554 | 2004/5/1 | EURO | Dél-Európa |
EU-országok térképe
Tények az Európai Unióról
- Az Európai Unió napját május 9-én ünnepeljük.
- Az úgynevezett „eurozóna” annak a 17 EU-tagállamnak felel meg, amelyek bevezették az eurót, Észtország volt az utolsó ország, amely 2011-ben vezette be a valutát.
- A becsült európai népesség 500 millió fő, ami a világ népességének 7%-ának felel meg.
- Egyes kutatók úgy vélik, hogy az Európai Unió megalakulása a Benelux-blokk (Belgium, Hollandia, Luxemburg) második világháború alatti létrehozásával kezdődik, amelynek fő célja a közös piac kialakítása volt a tagországok közötti vámtarifák csökkentésével.
- Az Európai Unió olyan fontos találkozófórumokon vesz részt, mint a G7 – Hetek csoportja, a G8 (G7 + Oroszország) és a G20.
Az európai integráció kezdetei
A háború utáni Európa és az egység szükségessége
A második világháború pusztítása után Európának az újjáépítés és a béke sürgős szükségével kellett szembenéznie. Az európai integráció gondolatát a jövőbeni konfliktusok megelőzésének és a gazdasági együttműködés előmozdításának módjának tekintették. Az olyan vezetők, mint Robert Schuman, Jean Monnet és Konrad Adenauer egy egyesült Európát képzeltek el, ahol az országok együtt fognak működni a stabilitás és a jólét biztosítása érdekében.
Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK)
1951-ben a Párizsi Szerződés létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget (ESZAK), amely az első lépés a gazdasági integráció felé. E szerződés célja a tagországok (Belgium, Franciaország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia és Nyugat-Németország) szén- és acéliparának szabályozása és közös fennhatóság alá helyezése volt. Az ESZAK úttörő kezdeményezés volt, amely megalapozta a mélyebb együttműködést, és precedenst teremtett a jövőbeli integráció számára.
Az Európai Gazdasági Közösség megalakulása
A Római Szerződés
Az ESZAK sikere ösztönözte a további integrációt, ami 1957-ben a Római Szerződés aláírásához vezetett. Ez a szerződés létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia-közösséget (Euratom). Az EGK célja egy közös piac és vámunió létrehozása volt a hat alapító tag között, elősegítve az áruk, szolgáltatások, tőke és személyek szabad mozgását. Az Euratom az atomenergia békés célú felhasználására összpontosított.
Az EGK bővítése és elmélyítése
Az 1960-as és 1970-es években az EGK bővítette tagságát és elmélyítette integrációját. Dánia, Írország és az Egyesült Királyság 1973-ban csatlakozott, ami az első bővítést jelentette. Ebben az időszakban alakultak ki olyan közös politikák is, mint a Közös Agrárpolitika (KAP) és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) bevezetése.
Az EGK-tól az Európai Unióig
Az Egységes Európai Okmány
Az 1980-as évek jelentős változásokat hoztak az Egységes Európai Okmány (SEA) 1986-os aláírásával. Az SEA célja az volt, hogy 1992-re megteremtsék az egységes piacot, felszámolva a szabad kereskedelem előtt álló akadályokat és harmonizálva a szabályozást a tagállamok között. Kibővítette az Európai Parlament hatáskörét, és megerősítette az együttműködést olyan területeken, mint a környezetvédelmi politika és a kutatás.
A Maastrichti Szerződés
Az Európai Unióról szóló szerződést, közismert nevén Maastrichti Szerződést 1992-ben írták alá, és 1993-ban lépett hatályba. Ez a szerződés az Európai Unió (EU) formális létrehozását jelentette, és három pilléres szerkezetet vezetett be: az Európai Közösségek, Közös Kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint a bel- és igazságügy (IB). Emellett megalapozta a Gazdasági és Monetáris Uniót (EMU), valamint a közös valuta, az euró bevezetését.
Az euró és a további bővítés
Az euró bevezetése
Az eurót 1999-ben vezették be számviteli pénznemként, és 2002-ben lépett forgalomba, és 12 EU-tagország hivatalos fizetőeszközévé vált. Az Európai Központi Bank (EKB) létrehozása és a Stabilitási és Növekedési Paktum (SNP) végrehajtása a költségvetési fegyelem és a gazdasági stabilitás biztosítását célozta az eurózónán belül.
Keleti bővítés
Az EU 2004-ben esett át a legnagyobb bővítésén, tíz új tagországot fogadva Közép- és Kelet-Európából, Ciprus és Málta mellett. A bővítés célja a stabilitás, a demokrácia és a gazdasági növekedés előmozdítása volt a posztkommunista Európában. 2007-ben Bulgária és Románia, majd 2013-ban Horvátország csatlakozott.
Kihívások és reformok
A Lisszaboni Szerződés
A 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés célja az EU műveleteinek egyszerűsítése és demokratikus legitimitásának erősítése volt. Megreformálta az intézményi struktúrákat, bevezette az Európai Tanács elnöki posztját, és kiterjesztette az Európai Parlament szerepét. A szerződés a külkapcsolatok és a döntéshozatali folyamatok nagyobb koherenciájáról is rendelkezett.
Pénzügyi válságok és válaszok
A 2008-as globális pénzügyi válság és az azt követő euróövezeti adósságválság jelentős kihívások elé állította az EU-t. A tagállamok megszorító intézkedéseket és pénzügyi reformokat hajtottak végre gazdaságuk stabilizálása érdekében. Az EU olyan mechanizmusokat hozott létre, mint az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM), és bankuniós kezdeményezéseket tett a pénzügyi irányítás megerősítése és a jövőbeli válságok megelőzése érdekében.
Jelenlegi fejlemények és az EU jövője
Brexit
2016-ban az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépés mellett szavazott, ami a Brexithez vezetett. Az Egyesült Királyság hivatalosan 2020. január 31-én lépett ki az EU-ból. A Brexitnek mélyreható politikai, gazdasági és társadalmi következményei voltak, és vitákat váltott ki az EU jövőbeli irányáról és kohéziójáról.
Folyamatos integráció és bővítés
A kihívások ellenére az EU továbbra is mélyebb integrációra és bővítésre törekszik. A nyugat-balkáni és kelet-európai országok csatlakozni kívánnak az unióhoz, és az EU továbbra is elkötelezett reformjaik és fejlődésük támogatása mellett. Az olyan kérdések, mint az éghajlatváltozás, a digitális átalakulás és a geopolitikai feszültségek alakítják az EU politikai menetrendjét és szerepét a globális színtéren.