Nyugat-Európa országai

Hány ország Nyugat-Európában

Európa régiójaként Nyugat-Európa 9  független országból (Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Liechtenstein, Luxemburg, Monaco, Hollandia, Svájc) és 2 területből (Guernsey, Jersey) áll. Lásd alább a nyugat-európai országok és függőségek népesség szerinti listáját. Ezenkívül az oldal ezen a végén ábécé sorrendben mindegyiket megtalálja.

1. Ausztria

Ausztria, hivatalos nevén az Osztrák Köztársaság, tengerekkel nem rendelkező állam Közép-Európában. Ausztria északon Németországgal és Csehországgal, keleten Szlovákiával és Magyarországgal, délen Szlovéniával és Olaszországgal, nyugaton Svájccal és Liechtensteinnel határos.

Főváros: Bécs Terület: 83 879 km² Nyelv: német Pénznem: Euro

2. Belgium

Belgium alkotmányos monarchia Nyugat-Európában, és Franciaországgal, Németországgal, Luxemburggal és Hollandiával határos. Belgium az EU központja és számos jelentős nemzetközi szervezet székhelye. Belgiumban körülbelül 11 millió ember él, és a két legnagyobb régiót Flandriának hívják, amely Vallónia északi és francia nyelvű déli régiójában található.

Főváros: Brüsszel Terület: 30 530 km² Nyelvek: francia, német és holland Pénznem: Euro

3. Franciaország

Franciaország, formálisan a Francia Köztársaság vagy a Francia Köztársaság egy nyugat-európai köztársaság. Franciaországnak partjai vannak az Atlanti-óceánig, a La Manche csatornáig és a Földközi-tengerig.

Főváros: Párizs Terület: 549 190 km² Nyelv: francia Pénznem: Euro

4. Németország

Németország, formálisan a Német Szövetségi Köztársaság, 16 államból álló szövetségi állam Közép-Európában. Németország a világ egyik vezető ipari országa.

Főváros: Berlin Terület: 357 120 km² Nyelv: német Pénznem: Euro

5. Liechtenstein

Liechtenstein, hivatalosan a Liechtensteini Hercegség, egy független alkotmányos monarchia a közép-európai Alpokban, Svájc és Ausztria között. Liechtenstein Európa egyik mikroállama.

Fővárosa: Vaduz Terület: 160 km² Nyelv: német Pénznem: svájci frank

6. Luxemburg

Luxemburg, hivatalos nevén Luxemburgi Nagyhercegség, nyugat-európai állam. Az ország nyugaton és északon Belgiummal, keleten Németországgal és délen Franciaországgal határos.

Fővárosa: Luxemburg Terület: 2590 km² Nyelv: luxemburgi Pénznem: Euro

7. Monaco

Monaco, hivatalosan a Monacói Hercegség, egy alkotmányos monarchiával rendelkező mikrostatisztika, amely Dél-Franciaországban, Nyugat-Európában található.

Főváros: Monaco Terület: 2,1 km² Nyelvek: francia Pénznem: Euro

8. Hollandia

Hollandia, formálisan a Holland Királyság egy nyugat-európai ország. Az ország északon és nyugaton az Északi-tengerrel, délen Belgiummal és keleten Németországgal határos. Hollandia magában foglalja Bonaire, Saba és Sint Eustatius településeket is a Karib-térségben.

Főváros: Amszterdam Terület: 41 540 km² Nyelv: holland Pénznem: Euro

9. Svájc

Svájc vagy hivatalosan a Svájci Államszövetség egy közép-európai szövetség, amely Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal, Ausztriával és Liechtensteinnel határos.

Fővárosa: Bern Terület: 41 280 km² Nyelvek: német, francia és olasz Pénznem: svájci frank

Nyugat-Európa országainak és fővárosaik listája

Mint fentebb említettük, Nyugat-Európában 3 független ország van. Közülük a legnagyobb ország Németország, a legkisebb pedig Monaco. A fővárossal rendelkező nyugat-európai országok teljes listája  az alábbi táblázatban látható, a legutóbbi teljes népesség szerint rangsorolva.

Területek Nyugat-Európában

Nyugat-Európa országainak térképe

Nyugat-Európa rövid története

Az ókori civilizációk és a korai történelem

A történelem előtti idők és a korai lakosok

Nyugat-Európa, beleértve a mai Franciaországot, Németországot, Hollandiát, Belgiumot és Svájcot is, gazdag őstörténeti örökséggel rendelkezik. A paleolit ​​korszakban korai emberi települések éltek, a híres franciaországi Lascaux-barlang festmények az ie 17 000 körüli időkből származnak. A neolitikus időszak meghozta a mezőgazdasági gyakorlatot, ami állandó települések és megalitikus építmények létrehozásához vezetett, mint például a Carnac kövek Bretagne-ban.

A kelta törzsek és a római hódítás

A Krisztus előtti első évezredben a kelta törzsek, például a gallok, a britek és az ibériaiak uralták Nyugat-Európát. Ezek a törzsek kifinomult társadalmakat hoztak létre fejlett fémmegmunkálási és kereskedelmi hálózatokkal. Gallia (a mai Franciaország és a környező régiók) római hódítása ie 58-ban kezdődött Julius Caesar vezetésével, ami e területeknek a Római Birodalomba való integrálásához vezetett. A római kor az urbanizációt, az infrastruktúra fejlődését és a kulturális asszimilációt hozta magával, maradandó örökséget hagyva az utak, vízvezetékek és a latin nyelvű nyelvek formájában.

Középkorú

A Frank Királyságok és a Karoling Birodalom

A Nyugat-Római Birodalom hanyatlása az i. sz. 5. században germán királyságok, különösen a frankok felemelkedéséhez vezetett. I. Clovis király vezetése alatt a frankok hatalmas királyságot hoztak létre Galliában. A Karoling-dinasztia, különösen Nagy Károly (i.sz. 768-814) alatt, kiterjesztette a Frank Birodalmat Nyugat- és Közép-Európa nagy részén, elősegítve a Karoling-reneszánszként ismert tanulás és kultúra újjáéledését.

A feudalizmus és a Szent Római Birodalom

A Karoling Birodalom széttöredezettsége a feudalizmus, a földtulajdonon és vazalluson alapuló decentralizált kormányzási rendszer kialakulásához vezetett. A 962-ben, I. Ottó megkoronázásával alapított Szent Római Birodalom Nagy Károly birodalmának örökségét igyekezett feléleszteni, bár az államok laza konföderációja maradt. Ebben az időszakban a befolyásos szerzetesi központok és egyetemek felemelkedése is hozzájárult Nyugat-Európa szellemi és kulturális fejlődéséhez.

Reneszánsz és kora újkor

A reneszánsz és a kulturális virágzás

Az Olaszországban a 14. században kezdődő reneszánsz a 15. századra átterjedt Nyugat-Európába, kulturális és szellemi újjáéledést váltva ki. Franciaország, Németalföld és Németország a művészeti és tudományos innováció központjává vált. Az olyan figurák, mint Leonardo da Vinci, Michelangelo és Erasmus, jelentős mértékben hozzájárultak a művészethez, a tudományhoz és a humanizmushoz. Johannes Gutenberg nyomdafeltalálása a 15. század közepén forradalmasította a tudás terjedését.

Reformáció és vallási konfliktus

A 16. század elhozta a protestáns reformációt, amelyet Luther Márton 1517-es 95 tézise indított el. Ez a vallási felfordulás a nyugati kereszténység széttöredezéséhez és jelentős politikai és társadalmi konfliktusokhoz, köztük a harmincéves háborúhoz (1618-1648) vezetett. Az 1648-as vesztfáliai béke véget vetett a háborúnak, és megalapozta az állami szuverenitás és a vallási tolerancia alapelveit, átformálva Nyugat-Európa politikai tájképét.

A felvilágosodás és a forradalmak kora

A felvilágosodás

A 18. századi felvilágosodás a szellemi és filozófiai növekedés időszaka volt, amely az értelmet, az egyéni jogokat és a tudományos kutatást hangsúlyozta. Az olyan filozófusok, mint Voltaire, Rousseau és Kant befolyásolták a politikai gondolkodást, és hozzájárultak a modern demokratikus elvek fejlődéséhez. A felvilágosodás eszméi megteremtették a terepet a forradalmi mozgalmaknak Európa-szerte.

A francia forradalom és a napóleoni korszak

A francia forradalom (1789-1799) alaposan átalakította Nyugat-Európát, megdöntötte a monarchiát, és a szabadság, az egyenlőség és a testvériség elvein alapuló köztársaságot hozott létre. Napóleon Bonaparte ezt követő felemelkedése a napóleoni háborúkhoz (1803-1815) vezetett, amely átalakította az európai politikai határokat, és a forradalmi eszméket elterjesztette az egész kontinensen. A bécsi kongresszus (1814-1815) megpróbálta helyreállítani a stabilitást és a hatalmi egyensúlyt Európában Napóleon veresége után.

Az iparosodás és a modern kor

Ipari forradalom

A 18. és 19. század végén az ipari forradalom zajlott, amely Nagy-Britanniában kezdődött, és Nyugat-Európában terjedt el. Ez az időszak jelentős technológiai fejlődést, urbanizációt és gazdasági növekedést hozott, a nyugat-európai társadalmakat agrárgazdaságból ipari gazdasággá alakította át. A vasutak, a gyárak és az olyan új kommunikációs módszerek, mint a távíró, forradalmasították a mindennapi életet és a munkát.

Világháborúk és következményeik

A 20. századot két pusztító világháború jellemezte. Az első világháború (1914-1918) tömeges emberveszteséggel és politikai felfordulással járt, ami a birodalmak bukásához és a nemzeti határok újrarajzolásához vezetett. A második világháború (1939-1945) még mélyrehatóbb hatással volt, széleskörű pusztítást okozott, és Németország kettészakadásához és a hidegháborús rend felállításához vezetett. A háború utáni időszakban létrejött az Európai Unió (EU), amelynek célja a gazdasági együttműködés előmozdítása és a jövőbeni konfliktusok megelőzése.

Kortárs fejlemények

Európai integráció

A 20. század második felét és a 21. század elejét az európai integráció fokozódása jellemezte. Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) 1957-es megalakulása, amely az EU-vá fejlődött, elősegítette a gazdasági együttműködést, a politikai stabilitást és az egységes piac megteremtését. A nyugat-európai országok vezető szerepet játszottak ebben a folyamatban, előmozdítva az egység és a kollektív biztonság politikáját.

Modern kihívások

Nyugat-Európa manapság számos kihívással néz szembe, beleértve a gazdasági egyenlőtlenségeket, a migrációs problémákat és a populista mozgalmak térnyerését. A régió továbbra is küzd a Brexit, a környezeti fenntarthatóság és a globalizáció hatásaival. E kihívások ellenére Nyugat-Európa továbbra is globális vezető szerepet tölt be kulturális, gazdasági és politikai szférában.