Afrika déli országai
Hány nemzet Dél-Afrikában
Afrika déli részén található Dél-Afrika 5 országból áll. Íme a dél-afrikai országok ábécé szerinti listája: Botswana, Lesotho, Namíbia, Szváziföld és Dél-Afrika.
1. Dél-Afrika
Dél-Afrika, hivatalosan a Dél-afrikai Köztársaság, egy köztársaság Afrikában, az afrikai kontinens legdélibb részén.
![]() |
|
2. Botswana
Botswana egy köztársaság Dél-Afrikában. Az államnak nincs partja, és az ország határos keleten Zimbabwéval, délnyugaton és délen Dél-Afrikával, nyugaton és északon Namíbiával. A Nagy-Britanniától való függetlenedés előtt az ország nagyon szegény volt, de ma magas a növekedési üteme, és nagyon békés ország a régió számára.
![]() |
|
3. Lesotho
Lesotho, hivatalosan Lesotho Királyság, egy dél-afrikai monarchia, Dél-Afrika enklávéja, és így minden oldalról körülveszi Dél-Afrikát, és Afrika egyik legkisebb országa.
![]() |
|
4. Namíbia
Namíbia, hivatalosan a Namíbiai Köztársaság, egy állam Afrika délnyugati részén, az Atlanti-óceán partján. Az ország Angolával, Botswanával, Dél-Afrikával és Zambiával határos. A part mentén található a Namíb-sivatag és keletre a Kalahári-sivatag.
![]() |
|
5. Szváziföld
Szváziföld, hivatalosan a Szváziföldi Királyság, egy abszolút monarchia Dél-Afrikában. Ez a régió legkisebb állama, nincs partja, és keleten Mozambikkal, északon, nyugaton és délen pedig Dél-Afrikával határos.
![]() |
|
Dél-Afrika országai népesség és fővárosuk szerint
Mint fentebb említettük, Dél-Afrikában öt független ország van. Közülük a legnagyobb ország Dél-Afrika, a legkisebb pedig Szváziföld. A fővárossal rendelkező dél-afrikai országok teljes listája az alábbi táblázatban látható, a legutóbbi teljes népesség szerint rangsorolva.
Rang | Ország | Népesség | Terület (km²) | Főváros |
1 | Dél-Afrika | 57.725.600 | 1,214,470 | Pretoria, Fokváros, Bloemfontein |
2 | Namíbia | 2,458,936 | 823 290 | Windhoek |
3 | Botswana | 2,338,851 | 566 730 | Gaborone |
4 | Lesotho | 2,007,201 | 30 355 | Maseru |
5 | Szváziföld | 1,367,254 | 6704 | Mbabane |
Dél-afrikai országok térképe
Dél-Afrika rövid története
Korai emberi történelem
Őskori időszak
Dél-Afrika büszkélkedhet az egyik leghosszabb folyamatos emberi élettörténettel a bolygón. A régió az emberi élet legrégebbi bizonyítékainak ad otthont, olyan helyeken, mint az emberiség bölcsője Dél-Afrikában és az eswatini határbarlang, amelyek több millió éves múltra tekintenek vissza. A korai emberi ősök, köztük az Australopithecus és a Homo erectus, bebarangolták ezeket a vidékeket, fosszíliákat és kőeszközöket hagyva maguk után.
San és Khoikhoi népek
A san (bushmen) és a khoikhoi (hotentoták) Dél-Afrika legkorábbi ismert lakói közé tartoznak. A szanok elsősorban vadászó-gyűjtögető emberek voltak, akik a földről szerzett mély ismereteiket használták fel, hogy túléljenek zord környezetben. A később érkezett khoikhoik pásztorkodást, állattenyésztést és állandóbb települések alapítását végezték. Ezek a csoportok mélyen megértették környezetüket, és gazdag szóbeli hagyományokat tartottak fenn, amelyek magukba foglalták történelmüket, hiedelmeiket és tudásukat.
Az afrikai királyságok felemelkedése
Mapungubwe
Dél-Afrika egyik legkorábbi összetett társadalma a Mapungubwe Királyság volt, amely a 11. és 13. század között virágzott. A mai Dél-Afrika területén, Zimbabwe és Botswana határai közelében található Mapungubwe jelentős kereskedelmi központ volt, ahol arannyal, elefántcsonttal és más árukkal kereskedtek Kínától és Indiától származó kereskedőkkel. A királyság hanyatlása megnyitotta az utat Nagy Zimbabwe felemelkedéséhez.
Nagy Zimbabwe
A Nagy Zimbabwe Királyság a 11. század körül alakult ki, és a 14. századra Dél-Afrika legjelentősebb és legbefolyásosabb államává vált. A lenyűgöző kőépítményeiről ismert Great Enclosure és a Hill Complex, Nagy Zimbabwe a kereskedelem és a kultúra központja volt. A királyság gazdasága a mezőgazdaságon, a szarvasmarha-tenyésztésen és a kiterjedt kereskedelmi hálózatokon alapult, amelyek elérték a Szuahéli-partot és azon túl. Nagy Zimbabwe befolyása a 15. században alábbhagyott, valószínűleg a környezeti változások és az erőforrások túlzott kiaknázása miatt.
Európai feltárás és gyarmatosítás
Portugál befolyás
Az európaiak érkezése Dél-Afrikába a portugálokkal kezdődött a 15. század végén. Bartolomeu Dias 1488-ban megkerülte a Jóreménység-fokot, Vasco da Gama pedig 1497-ben Afrika déli csücskén keresztül elérte az Indiai-óceánt. A portugálok kereskedelmi állomásokat és erődöket hoztak létre a part mentén, hogy ellenőrizzék a jövedelmező fűszerkereskedelmi útvonalakat Indiába és a Kelet-Indiák.
Holland gyarmatosítás
1652-ben a Holland Kelet-Indiai Társaság frissítőállomást létesített a Jóreménység fokán, ezzel lefektette Fokváros alapjait. Ez a település gyarmattá nőtt, amikor a búrok néven ismert holland farmerek beköltöztek a szárazföld belsejébe, hogy farmokat és tanyákat alapítsanak. A terjeszkedés konfliktusokhoz vezetett az őslakos khoikhoi és san népekkel, majd később a dél felé vándorló bantu nyelvű csoportokkal.
Brit gyarmatosítás és terjeszkedés
A brit hatalomátvétel
A britek a napóleoni háborúk idején, 1806-ban foglalták el a Cape Colony-t a hollandoktól. A brit uralom alatt a kolónia jelentősen bővült, és brit telepesek hullámai érkeztek. A britek új politikákat vezettek be, köztük a rabszolgaság eltörlését 1834-ben, ami feszültséget okozott a búrokkal. Ez a súrlódás az 1830-as és 1840-es évek nagy túrájában csúcsosodott ki, amelynek során a búr voortrekkerek bevándoroltak a szárazföld belsejébe, hogy független köztársaságokat hozzanak létre, mint például az Orange Free State és a Transvaal.
Gyémántok és arany felfedezése
A gyémántok felfedezése Kimberleyben 1867-ben és az arany felfedezése a Witwatersrandon 1886-ban átalakította Dél-Afrikát. Ezek az ásványi leletek bevándorlók és befektetések özönét vonzották, elősegítve a gyors gazdasági növekedést és a modern infrastruktúra fejlődését. Az ezen erőforrások irányításáért folyó verseny azonban felerősítette a konfliktusokat a britek és a búrok, valamint az őslakos afrikai csoportokkal.
Az angol-zulu és az angol-búr háborúk
Angol-zulu háború
Az 1879-es angol-zulu háború a Brit Birodalom és a Zulu Királyság közötti konfliktus volt. A britek igyekeztek kiterjeszteni ellenőrzésüket Dél-Afrika felett, míg a zuluk Cetshwayo király alatt ellenálltak. A kezdeti zuluk győzelmek, köztük a híres isandlwanai csata ellenére a britek végül legyőzték a zulukat, ami a királyságnak a Brit Birodalomba való beolvadásához vezetett.
Angol-búr háborúk
A britek és a búrok közötti feszültség két jelentős konfliktusban csúcsosodott ki: az első angol-búr háborúban (1880-1881) és a második angol-búr háborúban (1899-1902). Az első háború búr győzelemmel végződött, biztosítva Transvaal és Orange Szabadállam függetlenségét. A második háború azonban, amelyet az aranybányák ellenőrzésével és a politikai jogokkal kapcsolatos viták váltottak ki, brit győzelmet eredményezett. Az 1902-es Vereenigingi Szerződés véget vetett a háborúnak, és a búr köztársaságok bekerültek a Brit Birodalomba.
Az apartheid és a modern kor
Az apartheid létrehozása
1948-ban a Nemzeti Párt került hatalomra Dél-Afrikában, és végrehajtotta az apartheid politikáját, a faji szegregáció és diszkrimináció intézményesített rendszerét. Az apartheidtörvények faji alapon választották el az embereket, korlátozva a nem fehér dél-afrikaiak jogait és szabadságait. Az apartheid rezsim jelentős belső ellenállással és nemzetközi elítéléssel szembesült.
Harc a felszabadulásért
Az apartheid elleni küzdelmet különféle politikai és társadalmi mozgalmak vezették, ezek közül a legjelentősebb az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) és annak vezetője, Nelson Mandela. Az 1960-as Sharpeville-i mészárlás és az 1976-os Soweto-felkelés kulcsfontosságú események voltak, amelyek felkeltették az apartheid elleni küzdelmet. A nemzetközi nyomás, a gazdasági szankciók és a belső zavargások végül arra kényszerítették a dél-afrikai kormányt, hogy tárgyaljon az apartheid megszüntetéséről.
Átmenet a demokráciára
1990-ben FW de Klerk elnök bejelentette az ANC tilalmának feloldását és Nelson Mandela börtönből való szabadon bocsátását. A kormány és az apartheidellenes csoportok közötti tárgyalások 1994-ben vezettek az első demokratikus választásokhoz, amelyeken Mandelát Dél-Afrika első fekete elnökévé választották. A demokráciára való átmenet új korszakot jelentett Dél-Afrika számára, az apartheid örökségei kezelésére, valamint a megbékélés és a fejlődés előmozdítására irányuló erőfeszítésekkel.
A kortárs Dél-Afrika
Gazdasági és társadalmi kihívások
Dél-Afrika ma számos kihívással néz szembe, beleértve a gazdasági egyenlőtlenséget, a politikai instabilitást és az egészségügyi válságokat, például a HIV/AIDS-t. A régió országai gazdaságuk diverzifikálásán, a kormányzás javításán és a szociális problémák megoldásán dolgoznak. Dél-Afrika, a régió legnagyobb gazdasága, döntő szerepet játszik a regionális politikában és fejlődésben.
Regionális Együttműködés
Az 1992-ben megalakult Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) célja a regionális integráció és a tagállamok közötti gazdasági együttműködés előmozdítása. A SADC kezdeményezései az infrastruktúra fejlesztésére, a kereskedelemre és a konfliktusok megoldására összpontosítanak, hozzájárulva a régió stabilitásához és növekedéséhez.