Dél-Amerika országainak listája
Hány ország Dél-Amerikában?
2024-ben 12 ország van Dél-Amerikában: Argentína, Bolívia, Brazília, Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname, Uruguay és Venezuela. Francia Guyana Franciaország tengerentúli területe, és nem független ország. Ezen az amerikai szubkontinensen, ahol az uralkodó nyelv a spanyol, csak Brazíliában beszélnek portugálul. Ez az ország a legnépesebb, mintegy 210 millió lakossal. Brazíliát Argentína követi, mintegy 41 millió lakossal.
Dél-Amerikának 12 országa összesen 422,5 millió lakosa van, ami a világ népességének 5,8%-át teszi ki. Dél-Amerika lakosai indiánokból, fehérekből és vegyes fajúakból állnak. A kontinens szárazföldi területe 17 850 000 négyzetkilométer, ami a világ szárazföldi területének körülbelül 12%-át teszi ki. Mint fentebb említettük, a spanyol a legtöbbet beszélt nyelv, és a lakosság elsősorban keresztény.
A dél-amerikai turizmus egyre népesebbé válik. A legnépszerűbb úti célok közé tartozik Amazonia (Ecuador), Machu Picchu (Peru), Angel Falls (Venezuela), Torres del Paine (Chile) és Salar de Uyuni (Bolívia).
A dél-amerikai országok betűrendes listája
2020-ban összesen tizenkét ország van Dél-Amerikában. Tekintse meg az alábbi táblázatot a dél-amerikai országok teljes listájához, ábécé sorrendben:
| # | Zászló | Ország | Hivatalos név | A függetlenség dátuma | Népesség |
| 1 |  |
Argentína | Argentin Köztársaság | 1816. július 9 | 45,195,785 |
| 2 |  |
Bolívia | Bolívia többnemzetiségű állam | 1825. augusztus 6 | 11,673,032 |
| 3 |  |
Brazília | Brazil Szövetségi Köztársaság | 1822. szeptember 7 | 212 559 428 |
| 4 |  |
Chile | Chilei Köztársaság | 1818. február 12 | 19,116,212 |
| 5 |  |
Colombia | Kolumbiai Köztársaság | 1810. július 20 | 50,882,902 |
| 6 |  |
Ecuador | Ecuadori Köztársaság | 1822. május 24 | 17,643,065 |
| 7 |  |
Guyana | Guyanai Köztársaság | 1966. május 26 | 786 563 |
| 8 |  |
Paraguay | Paraguayi Köztársaság | 1811. május 15 | 7,132,549 |
| 9 |  |
Peru | Perui Köztársaság | 1821. július 28 | 32,971,865 |
| 10 |  |
Suriname | Suriname Köztársaság | 1975. november 25 | 586 643 |
| 11 |  |
Uruguay | Uruguayi Keleti Köztársaság | 1825. augusztus 25 | 3,473,741 |
| 12 |  |
Venezuela | Venezuelai Bolivári Köztársaság | 1811. július 5 | 28,435,951 |
Dél-Amerika helytérképe
Az Atlanti- és a Csendes-óceánnal határos országok
Dél-Amerikát az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán határolja. Az Atlanti-óceánnal határos országok: Brazília, Uruguay, Argentína, Venezuela, Guyana, Suriname és Francia Guyana. És a Csendes-óceánnal határos országok: Chile, Peru, Ecuador és Kolumbia. Bolívia és Paraguay az egyetlen olyan ország, amelyet nem fürdik egyetlen óceán sem.
Ország tények és államzászlói
Íme az összes dél-amerikai ország rövid adatai és nemzeti zászlói:
1. Argentína
 |
|
2. Bolívia
 |
|
3. Brazília
 |
|
4. Chile
 |
|
5. Kolumbia
 |
|
6. Ecuador
 |
|
7. Guyana
 |
|
8. Paraguay
 |
|
9. Peru
 |
|
10. Suriname
 |
|
11. Uruguay
 |
|
12. Venezuela
 |
|
Dél-Amerika rövid története
Kolumbusz előtti civilizációk
Dél-Amerika számos fejlett és változatos civilizáció otthona volt már jóval az európaiak érkezése előtt. A legjelentősebbek között volt az Inka Birodalom, amely a kontinens nyugati részét uralta. A kifinomult útrendszereikről, mezőgazdasági teraszairól és olyan építészeti csodáiról, mint a Machu Picchuról ismert inkák a 15. század elejétől a spanyol hódításig uralkodtak. További jelentős prekolumbiánus kultúrák közé tartozik a mai Kolumbiában található Muisca, amely az aranyműveiről ismert, és a Tiahuanaco kultúra a Titicaca-tó körül.
A spanyol és portugál hódítások
A 16. század elején spanyol felfedezők, mint Francisco Pizarro és portugál felfedezők Pedro Álvares Cabral vezetésével megkezdték Dél-Amerika meghódítását. Pizarro híresen megdöntötte az Inka Birodalmat 1533-ban, és létrehozta a spanyol ellenőrzést a kontinens nyugati részének nagy része felett. Időközben a portugál befolyás meghonosodott a keleti régióban, különösen Brazíliában, miután Cabral 1500-ban partra szállt. Ez az időszak jelentette a kiterjedt európai gyarmatosítás kezdetét, amely mélyreható változásokat hozott a kontinens demográfiai, gazdaságának és kultúrájának alakulásában.
Gyarmati időszak
A gyarmati időszakban Dél-Amerikát spanyol és portugál területekre osztották. A spanyol Amerikát Új-Granada, Peru és Río de la Plata alkirálysága kormányozta, Brazília pedig egységes portugál gyarmat maradt. A gyarmati gazdaság elsősorban a bányászaton alapult, különösen az ezüstön olyan helyeken, mint Potosí, és a mezőgazdaságon. Az afrikai rabszolgák betelepítése biztosította ezekhez az iparágakhoz szükséges munkaerőt. Ebben az időszakban az őslakosok, az afrikai és az európai kultúrák keveredtek is, így a modern Dél-Amerika egyedülálló kulturális kárpitja jött létre.
Függetlenségi mozgalmak
A 18. század vége és a 19. század eleje a forradalmi hevület időszaka volt Dél-Amerikában, amelyet az amerikai és a francia forradalom ihletett. Az olyan vezetők, mint Simón Bolívar és José de San Martín, a kontinensen átívelő mozgalmak élére álltak. Bolívar, az „El Libertador” döntő szerepet játszott Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru és Bolívia függetlenségében. San Martín nagy szerepet játszott Argentína, Chile és Peru felszabadításában. Az 1820-as évek közepére Dél-Amerika nagy része függetlenedett az európai gyarmati hatalmaktól, ami számos szuverén nemzet kialakulásához vezetett.
A függetlenség utáni harcok
A függetlenség utáni időszakot Dél-Amerikában jelentős politikai instabilitás jellemezte. Az újonnan alakult nemzetek olyan kérdésekkel küszködtek, mint a területi viták, a gazdasági függőség és az összetartó nemzeti identitás kialakításának kihívása. A belső és a szomszédos országok közötti gyakori konfliktusok jellemezték ezt a korszakot. Kiemelkedő példák közé tartozik a hármas szövetség háborúja (1864-1870), amelyben Paraguay vesz részt Brazília, Argentína és Uruguay ellen, valamint a Csendes-óceáni háború (1879-1884) Chile, Bolívia és Peru között.
Gazdasági és társadalmi fejlemények
A 19. század végén és a 20. század elején Dél-Amerika jelentős gazdasági és társadalmi átalakulásokon ment keresztül. Az exportorientált gazdaság bővült, és olyan nyersanyagok, mint a kávé, a gumi, a marhahús és az ásványi anyagok hajtották a növekedést. Ez azonban a globális piacoktól való gazdasági függéshez is vezetett. Társadalmi szempontból ebben az időszakban megnövekedett a bevándorlás Európából, különösen Argentínába és Brazíliába, ami hozzájárult a régió kulturális sokszínűségéhez. Az iparosodás kezdett gyökeret verni, különösen olyan országokban, mint Argentína és Brazília, megalapozva a jövőbeli gazdasági fejlődést.
20. századi zűrzavar és reform
A 20. század Dél-Amerikában az intenzív politikai és társadalmi felfordulás időszaka volt. Sok ország katonai diktatúra időszakát élte meg, amelyet a hidegháborús dinamika és a belső viszályok vezéreltek. Figyelemre méltó példák közé tartozik a katonai junta Brazíliában (1964-1985), Argentínában (1976-1983) és Chilében Augusto Pinochet (1973-1990). Az elnyomás és az emberi jogi visszaélések ellenére ezek az időszakok a demokrácia és a társadalmi reform megmozdulásait is ösztönözték. A század második felében a demokratizálódás hulláma zajlott, az országok visszaálltak a polgári uralom alá.
Kortárs Dél-Amerika
Az elmúlt évtizedekben Dél-Amerika jelentős előrelépéseket tett a gazdasági fejlődés, a társadalmi haladás és a politikai stabilitás terén. Az olyan országok, mint Brazília, Argentína és Chile regionális hatalmakká váltak változatos gazdasággal. A régióban történtek erőfeszítések a nagyobb integrációra is, mint például a Mercosur és a Dél-Amerikai Nemzetek Uniója (UNASUR). A kihívások azonban továbbra is fennállnak, beleértve a gazdasági egyenlőtlenséget, a politikai korrupciót és a társadalmi nyugtalanságot. A környezetvédelmi problémák, különösen az Amazonas erdőirtásai szintén jelentős veszélyt jelentenek a kontinens jövőjére nézve.
