Észak-Európa országai
Hány ország Észak-Európában
Európa régiójaként Észak-Európa 10 független országból (Dánia, Észtország, Finnország, Izland, Írország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Svédország, Egyesült Királyság) és 3 területből (Åland-szigetek, Feröer-szigetek, Man-sziget) áll.. Lásd alább az észak-európai országok és függőségek népesség szerinti listáját. Ezenkívül az oldal ezen a végén ábécé sorrendben mindegyiket megtalálja.
1. Dánia
Dánia Svédország szomszédja, és Svédországgal határos tengeri keleten. Dániához tartozik a Feröer-szigetek és Grönland is, mindkettő fejlett autonómiával. Közigazgatásilag Dánia Észak-Jyllandra, Zélandra, Dél-Dániára, Közép-Jyllandra és a fővárosra oszlik.
 |
|
2. Észtország
Észtország, hivatalosan az Észt Köztársaság, Lettországgal és Oroszországgal határos ország a Baltikumban.
 |
|
3. Finnország
Finnország, hivatalosan a Finn Köztársaság, egy köztársaság Észak-Európában. Finnországnak szárazföldi határa van Norvégiával, Svédországgal, Oroszországgal és a déli tengeri határon Észtországgal. A Finn-öböl Finnország és Észtország között terül el.
 |
|
4. Izland
Izland egy köztársaság, amely magában foglalja az azonos nevű szigetet és a kapcsolódó kisebb szigeteket. Izland az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és a Feröer-szigetek között, az Északi-sarkkörtől délre található.
 |
|
5. Írország
Írország egy európai állam, amely az 1921-ben felosztott Ír-sziget mintegy öthatodát foglalja el. Egyetlen szárazföldi határa Észak-Írországgal, Nagy-Britannia része, a sziget északkeleti részén osztozik.
 |
|
6. Lettország
Lettország, hivatalosan a Lett Köztársaság, egy köztársaság a Baltikumban, Észak-Európában, amely nyugaton a Balti-tengerrel, északon Észtországgal, keleten Oroszországgal, délen pedig Litvániával és Fehéroroszországgal határos.
 |
|
7. Litvánia
Litvánia, formálisan Litván Köztársaság, egy köztársaság Észak-Európa balti országaiban. Az ország északon Lettországgal, délen Fehéroroszországgal és Lengyelországgal, délnyugaton pedig Kalinyingrád orosz exklávéjával határos. Az ország nemzeti ünnepe február 16.
 |
|
8. Norvégia
Norvégia, formálisan a Norvég Királyság, egy alkotmányos monarchia Észak-Európában, Svédországtól nyugatra, a Skandináv-félszigeten. Svédországon kívül Norvégiának a legészakibb részein van szárazföldi határa Oroszországgal és Finnországgal.
 |
|
9. Svédország
 |
|
10. Egyesült Királyság
Az Egyesült Királyság, formálisan Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, szuverén állam az európai kontinens északnyugati partjainál.
 |
|
Észak-Európa országainak és fővárosaik listája
Mint fentebb említettük, tíz független ország van Észak-Európában. Közülük a legnagyobb ország az Egyesült Királyság, a legkisebb pedig Izland. A fővárossal rendelkező észak-európai országok teljes listája az alábbi táblázatban látható, a legutóbbi teljes népesség szerint rangsorolva.
| Rang | Független Ország | Jelenlegi népesség | Főváros |
| 1 | Egyesült Királyság | 66,040,229 | London |
| 2 | Svédország | 10,263,568 | Stockholm |
| 3 | Dánia | 5,811,413 | Koppenhága |
| 4 | Finnország | 5,518,752 | Helsinki |
| 5 | Norvégia | 5,334,762 | Oslo |
| 6 | Írország | 4 857 000 | Dublin |
| 7 | Litvánia | 2,791,133 | Vilnius |
| 8 | Lettország | 1,915,100 | Riga |
| 9 | Észtország | 1,324,820 | Tallinn |
| 10 | Izland | 358 780 | Reykjavík |
Területek Észak-Európában
| Rang | Függő Terület | Népesség | Területe |
| 1 | Man-sziget | 83,314 | Egyesült Királyság |
| 2 | Faroe Szigetek | 51,705 | Dánia |
| 3 | Åland-szigetek | 29.489 | Finnország |
Észak-Európa országainak térképe
Észak-Európa rövid története
Korai történelem és ókor
Őskori és korai társadalmak
Észak-Európa, amely olyan régiókat foglal magában, mint Skandinávia, a Brit-szigetek és a Baltikum, gazdag őstörténeti örökséggel rendelkezik. A korai emberi tevékenység bizonyítékai a paleolit korszakra nyúlnak vissza, jelentős fejlemények a mezolitikum és a neolitikum időszakában, amikor a közösségek a vadászó-gyűjtögető életmódból a letelepedett mezőgazdasági társadalmakká váltak. A megalitikus építmények, mint például az angliai Stonehenge és a dán temetkezési halmok, kiemelik a régió korai kulturális kifinomultságát.
Római befolyás és germán törzsek
A Római Birodalom befolyása kiterjedt Észak-Európa egyes részeire, nevezetesen Nagy-Britannia déli területeire és a Rajna-Duna határ peremére. 43-ban kezdődött a római hódítás Nagy-Britanniában, ami az 5. század elejéig tartó római uralom és infrastruktúra kialakításához vezetett. Ezzel párhuzamosan germán törzsek, mint az anglok, szászok, juták és gótok vándoroltak és telepedtek le Észak-Európában, lefektetve a jövő nemzetállamainak alapjait.
A viking korszak
Viking terjeszkedés
A viking kor (i. e. 793-1066) a jelentős terjeszkedés, felfedezés és kulturális fejlődés időszakát jelentette Észak-Európában. A mai Dániából, Norvégiából és Svédországból származó vikingek bemerészkedtek Európába, és Észak-Amerikában, Oroszországban és a Földközi-tengeren is létesítettek településeket és kereskedelmi hálózatokat. Olyan fontos kereskedelmi központokat alapítottak, mint Dublin Írországban és Kijev Ukrajnában, hozzájárulva az európai kulturális és gazdasági cseréhez.
Társadalmi és kulturális hozzájárulások
A vikingek maradandó örökséget hagytak Észak-Európában, befolyásolva a nyelvet, a kultúrát és a politikai struktúrákat. A skandináv mondák, a rovásírásos feliratok és a jellegzetes művészeti stílusok jelentős kulturális hozzájárulások ebből a korszakból. A Danelaw megalakulása Angliában és a Kijevi Rusz állam létrehozása jól példázza a viking tevékenységek politikai hatását.
Középkori időszak
A kereszténység és a királyság kialakulása
A középkorban Észak-Európa fokozatos keresztényesítése zajlott, amely a 8. században kezdődött, és nagyrészt a 12. századra fejeződött be. A misszionáriusok, mint például az írországi St. Patrick és a skandináviai St. Ansgar, kulcsszerepet játszottak ebben a folyamatban. Ez a korszak tanúja volt a regionális hatalom megszilárdításának olyan feltörekvő királyságokban, mint Dánia, Svédország és Norvégia, a feudális rendszerek fejlődése mellett.
A Hanza Szövetség
A késő középkorban a Hanza-szövetség, a kereskedőcéhek és mezővárosok erőteljes gazdasági és védelmi szövetsége uralta a balti- és az északi-tengeri régiók kereskedelmét. A 12. században alapított Liga elősegítette a gazdasági növekedést és a városfejlesztést olyan városokban, mint Lübeck, Hamburg és Bergen, elősegítve a régiók közötti kereskedelmet és kulturális cserét.
Kora újkor
Reformáció és vallási konfliktusok
A 16. századi reformáció mélyen érintette Észak-Európát, és jelentős vallási és politikai felforduláshoz vezetett. Luther Márton 95 tézise 1517-ben elindította a protestáns reformációt, amely jelentős teret nyert Németországban, Skandináviában és Angliában. Az ezt követő vallási konfliktusok, mint például a harmincéves háború (1618-1648), átformálták a térség politikai és vallási tájképét, ami protestáns állami egyházak létrejöttéhez vezetett.
Kutatás és gyarmatosítás
Az észak-európai nemzetek döntő szerepet játszottak a felfedezés korában és az azt követő gyarmati törekvésekben. Az angolok, hollandok és svédek kolóniákat és kereskedelmi állomásokat hoztak létre Amerikában, Afrikában és Ázsiában. A 18. századra különösen a Brit Birodalom vált meghatározó globális hatalommá, befolyásolva a világkereskedelmet, a politikát és a kultúrát.
Ipari forradalom és modernizáció
Iparosítás
Az ipari forradalom, amely a 18. század végén Nagy-Britanniából indult ki, soha nem látott gazdasági és társadalmi változásokat hozott Észak-Európában. Az iparosodás gyorsan terjedt, és a gazdaságokat az agráralapú rendszerekről ipari erőművekké változtatta. A technológiai, szállítási és gyártási innovációk ösztönözték az urbanizációt és a társadalmi változásokat, megalapozva a modern gazdasági struktúrákat.
Politikai változások és nacionalizmus
A 19. századot jelentős politikai változások jellemezték, egyre nagyobb lendületet kaptak a nemzetegyesítésért és függetlenségért mozgalmak. Németország 1871-es egyesülése és Norvégia függetlensége Svédországtól 1905-ben jól példázza ezeket a nacionalista törekvéseket. Ezenkívül a demokratikus eszmék és a társadalmi reformok kezdtek gyökeret verni, ami a politikai részvétel és a polgári jogok fokozatos bővüléséhez vezetett.
20. század és jelenkori fejlemények
Világháborúk és következményeik
A két világháború mélyreható hatást gyakorolt Észak-Európára. Az első világháború jelentős politikai változásokhoz vezetett, beleértve a birodalmak felbomlását és a nemzeti határok újrarajzolását. A második világháború, amely különösen pusztító hatással volt a régióra, kiterjedt pusztítást eredményezett, de egyben a háború utáni újjáépítés és a gazdasági fellendülés terepe is volt. A Marshall-terv és a jóléti államok létrehozása hozzájárult az észak-európai gazdaságok és társadalmak újjáépítéséhez.
Európai integráció és modern kihívások
A 20. század második felében Észak-Európa az európai integrációs folyamat kulcsszereplőjévé vált. Olyan országok csatlakoztak az Európai Unióhoz, mint Dánia, Svédország és Finnország, elősegítve a gazdasági együttműködést és a politikai stabilitást. A régió a szociál- és környezetvédelmi politikákban is élen járt, elősegítve a fenntarthatóságot és a progresszív társadalmi modelleket.
