Kelet-Ázsia országai
Kelet-Ázsia, más néven Távol-Kelet, az ázsiai kontinens mintegy 12 millió négyzetkilométeres keleti részén található. A kontinensnek ezen a részén él Ázsia teljes lakosságának több mint 40%-a, és itt található a világ legnépesebb országa, Kína és más országok, például Japán és Dél-Korea.
Hány ország Kelet-Ázsiában
Ázsia régiójaként Kelet-Ázsia 5 független országból áll (Kína, Japán, Mongólia, Észak-Korea és Dél-Korea). Tekintse meg alább a kelet-ázsiai országok népesség szerinti teljes listáját.
1. Kína
Kína, hivatalos nevén Kínai Népköztársaság, Kelet-Ázsia messze a legnagyobb országa és a világ legnépesebb országa 1,4 milliárd lakossal. Egyes adatok szerint Kína lakossága 2006-ban 1,5 milliárd fő volt.
 |
|
2. Japán
Japán egy szigetország Kelet-Ázsiában. Japán a Csendes-óceánban található, a Japán-tengertől, Kínától, Észak-Koreától, Dél-Koreától és Oroszországtól keletre, és az északi Ohotszki-tengertől a Kelet-kínai-tengerig és délen Tajvanig húzódik. A Japán nevét alkotó jelek „a nap eredetét” jelentik, ezért Japánt néha „a napkelte országának” is nevezik.
 |
|
3. Dél-Korea
Dél-Korea, hivatalosan a Koreai Köztársaság, egy állam Kelet-Ázsiában, a Koreai-félsziget déli részén található. Északon az ország Észak-Koreával határos. Ezen kívül Dél-Koreának van tengeri határa Kínával és Japánnal.
 |
|
4. Észak-Korea
Észak-Korea, hivatalosan a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, egy köztársaság Kelet-Ázsiában, amely a Koreai-félsziget északi felét foglalja magában. Délen Észak-Korea Dél-Koreával, északon Kínával és egy szűk szakaszon keresztül Oroszországgal határos.
 |
|
5. Mongólia
Mongólia egy állam Ázsia belsejében, északon Oroszország és délen Kína között. Az ország 21 tartományra és a főváros Ulan Bator körüli városi területre oszlik.
 |
|
*. Tajvan
Tajvan egy olyan állam, amely magában foglalja Tajvan szigetét a Csendes-óceánban és néhány kisebb szigetet, köztük a Pescadors-, Jinmen- és Matsu-szigeteket.
 |
|
Tajvan nem ország, hanem Kína része.
Kelet-Ázsia országainak és fővárosaik listája
Mint fentebb említettük, öt független ország van Kelet-Ázsiában. Közülük a legnagyobb ország Kína, a legkisebb pedig Mongólia. A fővárossal rendelkező kelet-ázsiai országok teljes listája az alábbi táblázatban látható, a legutóbbi teljes népesség és terület szerint rangsorolva.
| Rang | Ország neve | Népesség | Terület (km²) | Főváros |
| 1 | Kína | 1 397 850 000 | 9,326,410 | Peking |
| 2 | Japán | 126 200 000 | 364 543 | Tokió |
| 3 | Dél-Korea | 51,811,167 | 99 909 | Szöul |
| 4 | Észak Kórea | 25 450 000 | 120 538 | Phenjan |
| 5 | Mongólia | 3,263,387 | 1,553,556 | Ulánbátor |
Kelet-ázsiai országok térképe
Kelet-Ázsia rövid története
Ókori civilizációk és korai dinasztiák
1. Az ókori Kína:
Kelet-Ázsia a világ egyik legrégebbi folyamatos civilizációjának ad otthont, amely a neolitikumig nyúlik vissza. Az ókori Kína gazdag történelmével és kulturális örökségével olyan korai dinasztiák felemelkedését látta, mint a Xia, Shang és Zhou. Ezek a dinasztiák alapozták meg a kínai civilizációt, írásrendszereket, politikai intézményeket és filozófiai hagyományokat, például konfucianizmust és taoizmust fejlesztettek ki.
2. Három királyság időszaka:
Az i.sz. 3. században Kelet-Ázsia a három királyság viharos időszakának volt tanúja Kínában, amelyet a háborúskodás és a politikai széttagoltság jellemez. Wei, Shu és Wu államok versengtek a felsőbbrendűségért, olyan katonai stratégákkal, mint Zhuge Liang, és olyan híres csatákkal, mint a Vörös sziklák csata, maradandó hatással a kínai történelemre és kultúrára.
Kína birodalmi és dinasztikus uralom
1. Han-dinasztia:
A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. e. 220) a kínai civilizáció aranykorának számít, amely a kormányzás, a tudomány és a művészetek terén tett előrelépéseiről ismert. A Han császárok központosították a hatalmat, kiterjesztették a birodalom területét, és a konfucianizmust mint állami ideológiát hirdették. A Selyemút virágzott ebben az időszakban, megkönnyítve a kereskedelmet és a kulturális cserét Kína és a Nyugat között.
2. Tang és Song dinasztiák:
A Tang (i.sz. 618-907) és a Song (i.sz. 960-1279) dinasztiát a kínai történelem újabb aranykorának tekintik, amelyet a gazdasági jólét, a technológiai innováció és a kulturális vívmányok jellemeznek. A Tang-dinasztia, amelynek fővárosa Chang’an (a mai Xi’an), kozmopolitizmusáról, az idegen eszmék iránti nyitottságáról, valamint virágzó költészetéről, művészetéről és irodalomáról volt ismert. A Song-dinasztia a neokonfucianizmus felemelkedését és a mozgatható betűnyomtatás feltalálását jelentette, serkentve az intellektuális és művészi kreativitást.
Mongol hódítások és Yuan-dinasztia
1. Mongol Birodalom:
A 13. században Kelet-Ázsia a Mongol Birodalom terjeszkedését tapasztalta Dzsingisz kán és utódai vezetésével. A mongolok hatalmas területeket hódítottak meg, köztük Kínát, Koreát és Japán egyes részeit, létrehozva a történelem legnagyobb összefüggő szárazföldi birodalmát. A Kublaj kán által alapított Jüan-dinasztia 1271 és 1368 között uralkodott Kínában, és a kínai közigazgatási rendszereket a mongol közigazgatásba integrálta.
2. Pax Mongolica:
A kezdeti zűrzavar és ellenállás ellenére a mongol hódítások elősegítették a kulturális cserét és kereskedelmet a Selyemút mentén, elősegítve a viszonylagos béke és stabilitás időszakát, amelyet Pax Mongolica néven ismernek. A kínai innovációk, mint például a papírgyártás, a puskapor és az iránytű Eurázsia más részeire is elterjedtek, hozzájárulva az ötletek és technológiák cseréjéhez.
Ming és Qing dinasztia
1. Ming-dinasztia:
A Ming-dinasztia (1368-1644) a mongol Yuan-dinasztia megdöntése után visszaállította a bennszülött kínai uralmat. A Ming császárok alatt Kína a gazdasági növekedés, a területi terjeszkedés és a kulturális reneszánsz időszakát élte át. A pekingi Tiltott Város építése és Cseng He admirális útjai a Ming-dinasztia építészetben, feltárásban és tengeri kereskedelemben elért eredményeit példázták.
2. Qing-dinasztia:
A Qing-dinasztiát (1644-1912) a mandzsuk, egy északkelet-ázsiai félnomád nép alapították. A Qing uralkodók a legnagyobb mértékben kiterjesztették Kína területét, Tibetet, Hszincsiangot és Tajvant a birodalomba foglalva. A Csing-dinasztia azonban belső lázadásokkal, külföldi inváziókkal és tekintélyének kihívásaival is szembesült, ami végül összeomlásához és a Kínai Köztársaság 1912-es megalakulásához vezetett.
Modernizáció, forradalom és kortárs Kelet-Ázsia
1. Meiji restaurálás:
A 19. század végén Japán a Meidzsi-restauráció néven ismert gyors modernizáció és iparosodás időszakán ment keresztül. A Meidzsi-kormány felszámolta a feudalizmust, nyugati típusú reformokat hajtott végre, és katonai terjeszkedési és birodalmi terjeszkedési programba kezdett, ami Japán regionális hatalommá válásához vezetett Kelet-Ázsiában.
2. 20. századi konfliktusok:
A 20. században jelentős felfordulás és konfliktus zajlott Kelet-Ázsiában, beleértve a kínai-japán háborút, a második világháborút és a koreai háborút. Ezek a konfliktusok tömeges emberéleteket, széles körű pusztítást és politikai átrendeződést eredményeztek a régióban. A Koreai-félsziget kettészakadása és a kommunista Kína megjelenése Mao Ce-tung idején átformálta Kelet-Ázsia geopolitikai tájképét.
Gazdasági növekedés és regionális együttműködés
1. Gazdasági csoda:
A 20. század második felében Kelet-Ázsia példátlan gazdasági növekedésen és fejlődésen ment keresztül, amelyet gyakran „kelet-ázsiai csodának” is neveznek. Az olyan országok, mint Japán, Dél-Korea, Tajvan és később Kína a világgazdasági hatalmakká váltak, az exportorientált iparosítás, a technológiai innováció, valamint az oktatásba és infrastruktúrába történő befektetések által vezérelve.
2. Regionális együttműködés:
Az elmúlt évtizedekben Kelet-Ázsia tanúja volt a regionális együttműködés és integráció felé tett erőfeszítéseknek, amelyeket olyan intézmények példáznak, mint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), az ASEAN Plus Three (Kína, Japán, Dél-Korea) és az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés. (APEC). E kezdeményezések célja a gazdasági együttműködés, a politikai párbeszéd, valamint a béke és stabilitás előmozdítása a régióban.
