Kelet-Európa országai
A kelet-európai országokat kulturális és történelmi sajátosságaik szerint csoportosítják. Egyrészt olyan országokat tömörítenek, amelyek az ortodox egyház befolyása alá kerültek és szláv nyelvűek. Sokan közülük, mint Szerbia, Montenegró, Horvátország a Török-Oszmán Birodalom uralta. Ezért találunk itt sok évszázaddal ezelőtt letelepedett muszlimot.
Másrészt olyan régiók, mint Magyarország, Csehország és Szlovákia az Osztrák-Magyar Birodalom részét képezték. Nyugathoz közeli kultúrájuk van, bár nem a Római Birodalom szállta meg őket.
Hány ország Kelet-Európában
Európa régiójaként Kelet-Európa 10 független országból áll (Fehéroroszország, Bulgária, Csehország, Magyarország, Moldova, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna). Lásd alább a kelet-európai országok és függőségek népesség szerinti listáját. Ezenkívül az oldal ezen a végén ábécé sorrendben mindegyiket megtalálja.
1. Fehéroroszország
Fehéroroszország, hivatalosan a Fehérorosz Köztársaság, egy kelet-európai ország. Az ország szárazföldi állam, és Lettországgal, Litvániával, Lengyelországgal, Oroszországgal és Ukrajnával határos.
 |
|
2. Bulgária
Bulgária dél-európai köztársaság a Balkán északkeleti részén, északról Romániával, nyugatról Szerbiával és Macedóniával, délről Görögországgal és Törökországgal, keleten pedig a Fekete-tenger partjával határos. Bulgária mintegy 7,2 millió lakosa van, Szófia pedig a főváros és a legnagyobb város.
 |
|
3. Cseh Köztársaság
Csehország, formálisan Csehország, egy közép-európai ország és az Európai Unió tagja.
 |
|
4. Magyarország
Magyarország közép-európai köztársaság. Magyarország fővárosa Budapest. Az ország Ausztriával, Szlovákiával, Ukrajnával, Romániával, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával határos. Magyarország a 9. századra nyúlik vissza, és a lakosság az ugor nyelvet magyarul beszéli.
 |
|
5. Moldova
Moldova, hivatalos nevén a Moldovai Köztársaság, Romániával és Ukrajnával határos köztársaság Kelet-Európában. Az ország lakossága 3,5 millió.
 |
|
6. Lengyelország
Lengyelország, formálisan a Lengyel Köztársaság, egy köztársaság Közép-Európában. Lengyelország nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával és Fehéroroszországgal, északon Litvániával és Oroszországgal határos.
 |
|
7. Románia
Románia köztársaság Kelet-Európában. Az országot északon Ukrajna, keleten Moldova és a Fekete-tenger, délen Bulgária, a Duna mentén, nyugaton Magyarország és Szerbia határolja.
 |
|
8. Oroszország
Oroszország, formálisan az Orosz Föderáció, egy szövetségi köztársaság, amely Kelet-Európa nagy részét és egész Észak-Ázsiát foglalja magában.
 |
|
9. Szlovákia
Szlovákia egy közép-európai köztársaság, amely Lengyelországgal, Ukrajnával, Magyarországgal, Ausztriával és a Cseh Köztársasággal határos.
 |
|
10. Ukrajna
Ukrajna kelet-európai ország. Romániával, Moldovával, Magyarországgal, Szlovákiával, Lengyelországgal, Fehéroroszországgal és Oroszországgal határos. Délen az országnak a Fekete-tengerre néző partja van.
 |
|
Kelet-Európa országainak és fővárosaik listája
Mint fentebb említettük, 3 független ország van Kelet-Európában. Közülük a legnagyobb ország Oroszország, a legkisebb pedig Moldova. A fővárossal rendelkező kelet-európai országok teljes listája az alábbi táblázatban látható, a legutóbbi teljes népesség szerint rangsorolva.
| Rang | Független Ország | Jelenlegi népesség | Főváros |
| 1 | Oroszország | 146,793,744 | Moszkva |
| 2 | Ukrajna | 42,079,547 | Kijev |
| 3 | Lengyelország | 38 413 000 | Varsó |
| 4 | Románia | 19,523,621 | Bukarest |
| 5 | Cseh Köztársaság | 10,652,812 | Prága |
| 6 | Magyarország | 9 764 000 | Budapest |
| 7 | Fehéroroszország | 9,465,300 | Minszk |
| 8 | Bulgária | 7 000 039 | Sofia |
| 9 | Szlovákia | 5,450,421 | Pozsony |
| 10 | Moldova | 3,547,539 | Kisinyov |
Kelet-Európa országainak térképe
Kelet-Európa rövid története
Ókori és kora középkor
Korai civilizációk és törzsi társadalmak
Kelet-Európa, amely olyan régiókat foglal magában, mint a Balkán, a balti államok és a keleti szláv országok, változatos és összetett történelemmel rendelkezik. A korai lakosok közé tartoztak a trákok, illírek és dákok a Balkánon, valamint a balti törzsek északon. A szkíták és szarmaták a sztyeppéken kóboroltak, míg a szláv törzsek az i.sz. 5. század körül kezdtek megtelepedni a térségben, megteremtve a leendő államok alapjait.
Bizánci befolyás és szláv terjeszkedés
A Bizánci Birodalom jelentős hatással volt a Balkánra, elterjesztette a kereszténységet, a művészetet és az építészetet. A keleti ortodox egyház létfontosságú szerepet játszott Kelet-Európa kulturális és vallási identitásának kialakításában. A szláv törzsek, köztük a modern oroszok, ukránok és fehéroroszok ősei, terjeszkedtek Kelet-Európában, integrálódtak a helyi lakossággal és korai politikákat hoztak létre.
Magas középkori időszak
Kijevi Rusz és a fejedelemségek felemelkedése
A Kijevi Rusz megalakulása a 9. században jelentős fejleményt jelentett a kelet-európai történelemben. A varangok által alapított Kijevi Rusz a szláv törzsek erőteljes szövetsége lett Kijev nagyhercegének vezetése alatt. A Kijevi Rusz keresztényesítése 988-ban, Vlagyimir herceg vezetésével a keleti ortodoxiát tette uralkodó vallássá.
A mongol invázió és az aranyhorda
A 13. században a mongol invázió lerombolta Kelet-Európát, ami a Kijevi Rusz Arany Horda általi leigázásához vezetett. A mongol iga mélyen érintette a régiót, politikai széttagoltságot és gazdasági nehézségeket okozva. Néhány fejedelemség azonban, mint például Moszkva, a mongolokkal együttműködve, és fokozatosan a függetlenség kinyilvánításával megkezdte a hatalom felemelkedését.
Késő középkor és kora újkor
A Lengyel-Litván Nemzetközösség felemelkedése
A 14. és 15. században alakult ki a Lengyel-Litván Nemzetközösség, egy hatalmas állam, amely a krewoi unió (1385) és a lublini unió (1569) révén jött létre. A Nemzetközösség Európa egyik legnagyobb és legnépesebb államává vált, amelyet egyedülálló „Arany Szabadság” rendszere jellemez, amely jelentős politikai jogokat biztosított a nemességnek.
Oszmán terjeszkedés és Habsburg befolyás
Az Oszmán Birodalom terjeszkedése a Balkánra a 14. és 15. században jelentős hatással volt Kelet-Európára. Konstantinápoly 1453-as bukása jelentette az oszmán uralom kezdetét Délkelet-Európában, ami több évszázados török befolyáshoz vezetett a térségben. Ezzel párhuzamosan a Habsburgok kiterjesztették ellenőrzésüket Kelet-Európa egyes részeire, különösen Magyarországon és a Nyugat-Balkánon, hozzájárulva az összetett politikai helyzethez.
Modern korszak
Lengyelország felosztása és Oroszország felemelkedése
A 18. század végén Lengyelországot (1772, 1793, 1795) Oroszország, Poroszország és Ausztria felosztotta, ami a Lengyel-Litván Nemzetközösség eltűnéséhez vezetett a térképről. Eközben az Orosz Birodalom kiterjesztette területét, Kelet-Európa meghatározó hatalmává vált. Az Orosz Birodalom felemelkedése olyan vezetők alatt, mint Nagy Péter és Nagy Katalin jelentős modernizációs erőfeszítéseket és területi terjeszkedést hozott.
Nacionalizmus és függetlenségi mozgalmak
A 19. századot a nacionalizmus és a függetlenségi mozgalmak erősödése jellemezte Kelet-Európában. Az Oszmán Birodalom hanyatlása és a Habsburg-uralom meggyengülése új nemzeti államok létrejöttét tette lehetővé. A görög függetlenségi háború (1821-1830) más balkáni nemzeteket is a függetlenség elérésére ösztönzött. Az 1848-as forradalmak is jelentős hatást gyakoroltak, elősegítették a nemzettudat és a politikai változást.
20. századi zűrzavar
világháború és a versailles-i békeszerződés
Az első világháború és az azt követő versailles-i békeszerződés (1919) drámai módon átalakította Kelet-Európát. A birodalmak összeomlása új államok létrejöttéhez vezetett, köztük Lengyelország, Csehszlovákia és Jugoszlávia. A két világháború közötti időszakot a politikai instabilitás, a gazdasági kihívások és a tekintélyelvű rendszerek térnyerése jellemezte.
világháború és a szovjet uralom
A második világháború pusztítást hozott Kelet-Európában, jelentős csaták és atrocitások történtek a térségben. A náci megszállás és a holokauszt mély hatást gyakorolt a kelet-európai lakosságra. A háború után a Szovjetunió megszerezte az ellenőrzést Kelet-Európa felett, ami Moszkvához igazodó kommunista kormányok megalakulásához vezetett. A vasfüggöny kettéosztotta Európát, geopolitikai és ideológiai megosztottságot teremtve, amely a hidegháború végéig tartott.
Kortárs fejlemények
A kommunizmus bukása és a demokratikus átmenetek
A 20. század végén Kelet-Európában összeomlottak a kommunista rezsimek, kezdve a lengyelországi Szolidaritás mozgalommal, és 1989-ben a berlini fal leomlásával tetőzött. A Szovjetunió ezt követő, 1991-es felbomlása lehetővé tette a balti államok függetlenségét és függetlenségét. más kelet-európai nemzetek. Ezek az országok elindultak a demokrácia, a piacgazdaság és a nyugati intézményekkel való integráció felé vezető úton.
Európai Uniós integráció és modern kihívások
A 21. században számos kelet-európai ország csatlakozott az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, stabilitást, biztonságot és gazdasági növekedést keresve. A régió azonban folyamatos kihívásokkal néz szembe, beleértve a politikai korrupciót, a gazdasági egyenlőtlenségeket és az Oroszországgal fennálló feszültségeket. Az olyan konfliktusok, mint az ukrajnai háború, rávilágítanak Kelet-Európa geopolitikai ingadozásaira.
