Közép-Ázsia országai
Közép-Ázsia, ahogy a neve is sugallja, az ázsiai kontinens közepén található, a Kaszpi-tenger, Kína, Észak-Irán és Dél-Szibéria között. A régió olyan országok területét foglalja magában, mint például Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és mások.
Hány ország Közép-Ázsiában
Ázsia régiójaként Közép-Ázsia 5 független országból áll (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán). Tekintse meg alább a közép-ázsiai országok népesség szerinti teljes listáját.
1. Kazahsztán
Kazahsztán, hivatalosan a Kazah Köztársaság, egy ország Közép-Ázsiában, kis részével Kelet-Európában. Délen Türkmenisztánnal, Üzbegisztánnal és Kirgizisztánnal, keleten Kínával, északon pedig Oroszországgal határos.
 |
|
2. Kirgizisztán
Kirgizisztán, hivatalos nevén a Kirgizisztáni Köztársaság, egy ország Közép-Ázsiában. A tengerparti és dombos ország Kazahsztánnal, Kínával, Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal határos. Fővárosa Biškek.
 |
|
3. Tádzsikisztán
Tádzsikisztán, hivatalosan Tádzsik Köztársaság, egy állam Közép-Ázsiában, Afganisztánnal, Kínával, Kirgizisztánnal és Üzbegisztánnal határos.
 |
|
4. Türkmenisztán
Türkmenisztán egy köztársaság Közép-Ázsia délnyugati részén. A Kaszpi-tengertől keletre Afganisztánig húzódik, délen Iránnal, északon pedig Kazahsztánnal és Üzbegisztánnal határos.
 |
|
5. Üzbegisztán
Üzbegisztán, hivatalosan Üzbég Köztársaság, egy tengerparti állam Közép-Ázsiában, Kazahsztánnal, Türkmenisztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Afganisztánnal határos.
 |
|
Közép-Ázsia országainak és fővárosaik listája
Mint fentebb említettük, öt független ország van Közép-Ázsiában. Közülük a legnagyobb ország Üzbegisztán, a legkisebb pedig Türkmenisztán a lakosságot tekintve. A fővárossal rendelkező közép-ázsiai országok teljes listája az alábbi táblázatban látható, a legutóbbi teljes népesség és terület szerint rangsorolva.
| Rang | Ország neve | Népesség | Terület (km²) | Főváros |
| 1 | Üzbegisztán | 33,562,133 | 425 400 | Taskent |
| 2 | Kazahsztán | 18,497,064 | 2,699,700 | Asztana |
| 3 | Tádzsikisztán | 8 931 000 | 141.510 | Dusanbe |
| 4 | Kirgizisztán | 6,389,500 | 191,801 | Bishkek |
| 5 | Türkmenisztán | 5,942,089 | 469 930 | Ashgabat |
Közép-ázsiai országok térképe
Közép-Ázsia rövid története
Korai történelem és ókori civilizációk
Közép-Ázsia, amelyet gyakran „Eurázsia szívvidékeként” emlegetnek, évezredek óta a civilizációk kereszteződése volt. Története mélyen összefonódik a népek mozgásával, a kereskedelmi útvonalakkal és a kulturális cserékkel.
1. Korai civilizációk:
Közép-Ázsia számos ősi civilizáció felemelkedésének volt tanúja, köztük az Oxus civilizáció (más néven Bactria-Margiana régészeti komplexum) az Amu Darja folyó mentén a mai Türkmenisztán és Üzbegisztán területén. Ezek a társaságok mezőgazdasággal, fémmegmunkálással és kereskedelmet folytattak, és olyan lenyűgöző régészeti lelőhelyeket hagytak maguk után, mint a Gonur Tepe és a Tillya Tepe.
2. Nomád Birodalmak:
Kr.e. 800 körül a nomád törzsek, mint a szkíták, szarmaták és hsziongnu kóboroltak Közép-Ázsia hatalmas sztyeppéin. Ügyes lovasok és íjászok voltak, gyakran ütköztek délen és keleten letelepedett civilizációkkal. Különösen a Xiongnu jelentett jelentős kihívást a kínai Han-dinasztia számára.
Iszlám hódítások és a Selyemút jóléte
1. Iszlám hódítások:
A 7. és 8. században az iszlám az arab hódítások révén elterjedt Közép-Ázsiában. A régió az iszlám világ szerves részévé vált, és olyan városok virágoztak, mint Szamarkand, Bukhara és Khiva a kereskedelem, a tudományosság és az iszlám kultúra központjaiként. A mai Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban összpontosuló Samanida Birodalom döntő szerepet játszott a régió iszlamizációjában.
2. A Selyemút:
Közép-Ázsia helyzete a Kelet-Ázsiát, Dél-Ázsiát, a Közel-Keletet és Európát összekötő kereskedelmi utak kereszteződésében vezetett a jóléthez a Selyemút virágkorában. Selymet, fűszereket, nemesfémeket és egyéb árukat szállító karavánok járták be a régiót, elősegítve a kulturális cserét és a gazdasági növekedést.
Mongol Birodalom és Timurid reneszánsz
1. Mongol hódítások:
A 13. században a Mongol Birodalom Dzsingisz kán és utódai vezetése alatt végigsöpört Közép-Ázsián, uralmuk alá vonva a térség nagy részét. A hatalmas birodalom megkönnyítette a kereskedelmet és a kommunikációt Kelet és Nyugat között, de pusztítást és felfordulást is hozott.
2. Timurid reneszánsz:
A mongol hódítások utóhatásai közepette Közép-Ázsia kulturális és művészeti reneszánszát élte át a Timur (Tamerlane) török-mongol hódító által alapított Timurid Birodalom alatt. Az olyan városok, mint Szamarkand és Herat, az iszlám építészet, irodalom és tudományosság híres központjaivá váltak.
Gyarmatosítás, szovjet uralom és függetlenség
1. Gyarmati befolyás:
A 19. század folyamán Közép-Ázsia az Orosz Birodalom befolyása alá került, amely igyekezett kiterjeszteni területét, és biztosítani kívánta a jövedelmező kereskedelmi útvonalakhoz és a természeti erőforrásokhoz való hozzáférést. A régiót különböző közigazgatási egységekre osztották, köztük Khiva, Bukhara és Kokand kánságára.
2. Szovjet uralom:
Az 1917-es orosz forradalmat követően Közép-Ázsia a Szovjetunió részeként tagköztársaságként került be, gyors iparosodást, a mezőgazdaság kollektivizálását, valamint a vallási és kulturális gyakorlatok elnyomását. A városi központok nőttek, az oktatási és egészségügyi rendszerek modernizálódtak, de a politikai nézeteltéréseket könyörtelenül elfojtották.
3. Függetlenség:
A Szovjetunió 1991-es összeomlásával a közép-ázsiai köztársaságok – Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – elnyerték függetlenségüket. Az Oroszország, Kína és más regionális hatalmak közötti geopolitikai versengés közepette szembesültek a nemzetépítés, a piacgazdaságra való átállás és identitásuk érvényesítésének kihívásaival a globális színtéren.
Kortárs kihívások és lehetőségek
1. Politikai stabilitás:
Közép-Ázsia továbbra is a politikai tekintélyelvűség, a korrupció és az etnikai feszültségek problémáival küzd, amelyek kihívások elé állítják a demokratikus kormányzást és a társadalmi stabilitást.
2. Gazdaságfejlesztés:
Miközben bőséges természeti erőforrásokkal, például olajjal, gázzal és ásványi anyagokkal rendelkezik, Közép-Ázsia gazdaságának diverzifikálása, a kitermelő ipartól való függés csökkentése, valamint az inkluzív növekedés és fejlődés előmozdítása előtt áll.
3. Geopolitikai dinamika:
A régió stratégiai fekvése miatt a nagyhatalmak, köztük Oroszország, Kína és az Egyesült Államok, valamint olyan regionális szereplők, mint Irán és Törökország közötti verseny fókuszpontja. A közép-ázsiai államok számára kulcsfontosságú kihívást jelent ezeknek a versengő érdekeknek a kiegyensúlyozása a szuverenitás és a stabilitás megőrzése mellett.
