Az európai országok listája (ábécé sorrendben)
A világ legsűrűbben lakott kontinenseként Európa a földgömb északi féltekén található. Teljes területe 10 498 000 négyzetkilométer, lakossága pedig 744,7 millió. Az Orosz Föderáció 17 075 400 négyzetkilométerével Európa legnagyobb országa, és 143,5 millió lakosával a legnépesebb nemzet. Ezt követi Németország 357 120 négyzetkilométerrel és 81,89 millió lakossal.
Régiók Európában
- Kelet-Európa
- Nyugat-Európa
- Észak-Európa
- Dél-Európa
Földrajzilag Európát északon a Jeges-gleccser-óceán, keleten az Urál-hegység, délen a Kaszpi- és Fekete-tenger, valamint a Kaukázus-hegység (Európa és Ázsia közötti természetes határvonal), valamint a Földközi-tenger határolja. Tekintse meg a következő Európa térképet.
Hány ország van Európában
2020-ban 45 ország van az európai kontinensen. A méretek között nagy a különbség, és itt található a kis Vatikán (0,44 négyzetkilométer), Monaco (0,44 négyzetkilométer), San Marino (61,2 négyzetkilométer), Liechtenstein (160 négyzetkilométer) és az Andorrai Hercegség (468 négyzetkilométer). négyzetkilométer).
Transzkontinentális országok Európában
A következő öt ország Európában és Ázsiában is található. Népesség szerint vannak felsorolva.
- Oroszország
- Kazahsztán
- Azerbajdzsán
- Grúzia
- pulyka
Ciprus szigete Ázsia része, de politikailag Európához tartozik. A kis szigetet Törökország és az Egyesült Királyság foglalja el, amelyeknek még mindig vannak ott katonai bázisai. A terület egy részét, a déli részét 2004-ben vették fel az Európai Unióba. Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország földrajzi szempontból az ázsiai kontinenshez tartozó országok. A Kaukázus régiójában találhatók, és transzkontinentális országoknak tekinthetők. Azerbajdzsán és Grúzia Oroszországgal határos (európai rész), előbbi 2001. január 25-e óta tagja az Európa Tanácsnak.
Európa összes országának betűrendes listája
Összefoglalva, Európában összesen 45 független nemzet és 6 függő terület található. Tekintse meg az alábbiakat az európai országok teljes listája ABC sorrendben:
| # | Zászló | Ország neve | Népesség | Hivatalos név |
| 1 |  |
Albánia | 2,877,808 | Albán Köztársaság |
| 2 |  |
Andorra | 77,276 | Andorrai Hercegség |
| 3 |  |
Ausztria | 9,006,409 | Osztrák Köztársaság |
| 4 |  |
Fehéroroszország | 9,449,334 | Fehérorosz Köztársaság |
| 5 |  |
Belgium | 11,589,634 | Belga Királyság |
| 6 |  |
Bosznia és Hercegovina | 3,280,830 | Bosznia és Hercegovina |
| 7 |  |
Bulgária | 6,948,456 | Bolgár Köztársaság |
| 8 |  |
Horvátország | 4,105,278 | Horvát Köztársaság |
| 9 |  |
Cseh Köztársaság | 10,708,992 | Cseh Köztársaság |
| 10 |  |
Dánia | 5,792,213 | Dán Királyság |
| 11 |  |
Észtország | 1,326,546 | Észt Köztársaság |
| 12 |  |
Finnország | 5,540,731 | Finn Köztársaság |
| 13 |  |
Franciaország | 65,273,522 | Francia Köztársaság |
| 14 |  |
Németország | 83,783,953 | Német Szövetségi Köztársaság |
| 15 |  |
Görögország | 10,423,065 | Görög Köztársaság |
| 16 |  |
Apostoli Szentszék | 812 | Apostoli Szentszék |
| 17 |  |
Magyarország | 9,660,362 | Magyarország |
| 18 |  |
Izland | 341 254 | Izlandi Köztársaság |
| 19 |  |
Írország | 4,937,797 | Írország |
| 20 |  |
Olaszország | 60,461,837 | Olasz Köztársaság |
| 21 |  |
Lettország | 1,886,209 | Lett Köztársaság |
| 22 |  |
Liechtenstein | 38,139 | Liechtenstein |
| 23 |  |
Litvánia | 2,722,300 | Litván Köztársaság |
| 24 |  |
Luxemburg | 625 989 | Luxemburgi Nagyhercegség |
| 25 |  |
Málta | 441,554 | Máltai Köztársaság |
| 26 |  |
Moldova | 4,033,974 | Moldovai Köztársaság |
| 27 |  |
Monaco | 39,253 | Monacói Hercegség |
| 28 |  |
Montenegró | 628,077 | Montenegró |
| 29 |  |
Hollandia | 17,134,883 | Holland Királyság |
| 30 |  |
Észak-Macedónia | 2,022,558 | Észak-Macedónia Köztársaság |
| 31 |  |
Norvégia | 5,421,252 | Norvég Királyság |
| 32 |  |
Lengyelország | 37,846,622 | Lengyel Köztársaság |
| 33 |  |
Portugália | 10,196,720 | Portugál Köztársaság |
| 34 |  |
Románia | 19,237,702 | Románia |
| 35 |  |
Oroszország | 145,934,473 | Orosz Föderáció |
| 36 |  |
San Marino | 33,942 | San Marino Köztársaság |
| 37 |  |
Szerbia | 8,737,382 | Szerb Köztársaság |
| 38 |  |
Szlovákia | 5,459,653 | Szlovák Köztársaság |
| 39 |  |
Szlovénia | 2,078,949 | Szlovén Köztársaság |
| 40 |  |
Spanyolország | 46,754,789 | Spanyol Királyság |
| 41 |  |
Svédország | 10 099 276 | Svéd Királyság |
| 42 |  |
Svájc | 8,654,633 | Svájci Államszövetség |
| 43 |  |
pulyka | 84,339,078 | Török Köztársaság |
| 44 |  |
Ukrajna | 43,733,773 | Ukrajna |
| 45 |  |
Egyesült Királyság | 67,886,022 | Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága |
Európai Únió
Az Európai Unió (EU) egy gazdasági és politikai tömb, amelynek fő célja a béke fenntartása az európai kontinensen gazdasági, társadalmi és kulturális programokon keresztül. Az összes európai ország közül 28 ország vesz részt az Európai Unióban.
Európa országainak térképe
Európa rövid története
Ősi civilizációk
Őskori Európa
Európa története a történelem előtti emberi tevékenységgel kezdődik, amit a franciaországi Lascaux barlangfestmények és az angliai Stonehenge-i festmények bizonyítanak. A neolitikus forradalomban megjelent a mezőgazdaság és az állandó települések, ami a korai civilizációk felemelkedéséhez vezetett.
Klasszikus ókor: Görögország és Róma
Az ie 8. és 4. század között virágzó ókori Görögország a filozófia, a politika és a művészetek fejlődésével fektette le a nyugati civilizáció alapjait. Athén és Spárta városállamok kiemelkedőek voltak, és Nagy Sándor hódításai a hellenisztikus kultúrát elterjesztették Európában és Ázsiában.
Az ie 509-ben alapított Római Köztársaság i.e. 27-re a Római Birodalommá fejlődött. Róma hatalmas birodalma egyesítette Európa nagy részét, utakat, vízvezetékeket és a latin nyelvet hozott magával. A Pax Romana (i.e. 27-180) a viszonylagos béke és stabilitás időszakát jelentette. A Nyugat-Római Birodalom hanyatlása az i. sz. 5. században Európa kisebb királyságokra való feldarabolásához vezetett.
Középkorú
Bizánci Birodalom és a kora középkori királyságok
A Bizánci Birodalom, a Kelet-Római Birodalom folytatása, megőrizte a római és görög hagyományokat, miközben hatással volt Kelet-Európára és a Közel-Keletre. Nyugat-Európában olyan germán királyságok alakultak ki, mint a frankok, amikor Nagy Károly (i. e. 768-814) létrehozta a Karoling Birodalmat, Nyugaton pedig újjáélesztette a császári címet.
A feudalizmus és a Szent Római Birodalom
A központosított hatalom összeomlása a feudalizmus kialakulásához vezetett, egy olyan rendszerhez, ahol a helyi urak kormányozták saját földjüket, de katonai szolgálattal egy királynak tartoztak. Az i.sz. 962-ben megalakult Szent Római Birodalom Nagy Károly örökségének felelevenítésére törekedett, bár az államok széttagolt konföderációja maradt. Ebben az időszakban a szerzetesség és a katolikus egyház döntő szerepet játszott a tudás megőrzésében és a társadalom stabilizálásában.
Reneszánsz és reformáció
A reneszánsz
A reneszánsz, amely a 14. században Olaszországban kezdődött, és Európa-szerte terjedt el, a klasszikus tanulás és a művészeti innováció iránti megújult érdeklődés időszaka volt. Előrelépést hozott a művészetben, a tudományban és a gondolkodásban, és olyan figurák járultak hozzá jelentős mértékben, mint Leonardo da Vinci, Michelangelo és Galilei.
A reformáció
A 16. századi protestáns reformáció, amelyet Luther Márton 95 tézise indított el 1517-ben, megkérdőjelezte a katolikus egyház tekintélyét, és vallási széttagoltsághoz vezetett. A reformáció és az azt követő katolikus ellenreformáció átformálta Európa vallási környezetét, és olyan konfliktusokhoz vezetett, mint a harmincéves háború (1618-1648), valamint a protestáns és katolikus államok létrejötte.
Kora újkor
A felfedezés kora
A 15. és 16. századi kutatások korában olyan európai hatalmak, mint Spanyolország, Portugália, majd később Anglia, Franciaország és Hollandia kiterjesztették birodalmukat Amerikára, Afrikára és Ázsiára. Ez a korszak óriási gazdagságot hozott Európának, de évszázados gyarmatosítást és kizsákmányolást is elindított.
Felvilágosodás és forradalmak
A 17. és 18. századi felvilágosodás az értelmet, az egyéni jogokat és a tudományos vizsgálódást hangsúlyozta. Olyan filozófusok, mint Voltaire, Rousseau és Kant befolyásolták a politikai gondolkodást, megalapozva a forradalmi mozgalmakat. A francia forradalom (1789-1799) drámai módon átalakította Franciaországot, és Európa-szerte felkeléseket inspirált, ami Bonaparte Napóleon felemelkedéséhez és a napóleoni háborúkhoz (1803-1815) vezetett.
19. század
Ipari forradalom
Az ipari forradalom, amely a 18. század végén Nagy-Britanniában kezdődött, Európa-szerte elterjedt, és a gazdaságokat agrárból iparivá változtatta. A technológiai és közlekedési innovációk, mint például a gőzgép és a vasutak, ösztönözték az urbanizációt és a társadalmi változásokat.
Nacionalizmus és államalapítás
A 19. századot a nacionalizmus felemelkedése és a modern nemzetállamok kialakulása jellemezte. Olaszország és Németország egyesülése az 1860-as és 1870-es években átformálta Európa politikai térképét. Az olyan birodalmak hanyatlása, mint az oszmán és az osztrák-magyar birodalmak, új államok létrejöttéhez és a nemzeti feszültségek fokozódásához vezetett.
20. század és a jelenkor
Világháborúk és következményeik
A 20. századot két világháború uralta. Az első világháború (1914-1918) jelentős politikai felforduláshoz, birodalmak összeomlásához és a nemzeti határok újrarajzolásához vezetett. A második világháború (1939-1945) páratlan pusztítást és holokausztot hozott, majd Európa megosztottságát a hidegháború idején. A Szovjetunió által vezetett keleti blokk és az Egyesült Államok vezette nyugati blokk a kommunizmus és a kapitalizmus közötti ideológiai konfliktusokat képviselte.
Európai integráció
A második világháború utáni Európában erőfeszítéseket tettek a béke és az együttműködés előmozdítása érdekében, ami az Európai Gazdasági Közösség (EGK) 1957-es létrehozásához és az Európai Unióvá (EU) való fejlődéshez vezetett. Az EU célja a gazdasági együttműködés, a politikai stabilitás biztosítása és a jövőbeni konfliktusok megelőzése volt.
Modern kihívások
A 21. század új kihívásokat hozott, beleértve a gazdasági válságokat, a migrációs kérdéseket és a populizmus térnyerését. A 2016-os Brexit-népszavazás rámutatott az EU-n belüli feszültségekre. Európa környezetvédelmi aggályokkal és a fenntartható fejlődés szükségességével is szembesül. E kihívások ellenére Európa továbbra is globális vezető szerepet tölt be a kultúra, a technológia és a politikai gondolkodás terén.
