Dél-Európa országai
Hány ország Dél-Európában
Európa régiójaként Dél-Európa 16 független országból áll (Albánia, Andorra, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Görögország, Szentszék, Olaszország, Málta, Montenegró, Észak-Macedónia, Portugália, San Marino, Szerbia, Szlovénia, Spanyolország, Törökország) és 1 terület (Gibraltár). Lásd alább a dél-európai országok és függőségek népesség szerinti listáját. Ezenkívül az oldal ezen a végén ábécé sorrendben mindegyiket megtalálja.
1. Albánia
Albánia egy dél-európai köztársaság a Balkánon, Montenegróval, Koszovóval, Macedóniával és Görögországgal határos. Albánia fővárosa Tirana, hivatalos nyelve pedig az albán.
|
2. Andorra
Andorra egy kis fejedelemség Délnyugat-Európában, Spanyolország és Franciaország határán. Fővárosa Andorra la Vella, hivatalos nyelve a katalán.
|
3. Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina egy Dél-Európai Szövetségi Köztársaság a Balkánon, Horvátországgal, Szerbiával és Montenegróval határos. Az országnak valamivel több mint 3,8 millió lakosa van, és három alkotmányos etnikai csoport lakja: bosnyákok, szerbek és horvátok.
|
4. Horvátország
Horvátország, hivatalosan a Horvát Köztársaság, egy köztársaság Közép-/Délkelet-Európában. Horvátország határos Bosznia-Hercegovinával és Szerbiával keleten, Szlovéniával északon, Magyarországgal északkeleten és Montenegróval délen.
|
5. Görögország
Görögország, formálisan a Görög Köztársaság vagy a Görög Köztársaság egy köztársaság Dél-Európában, a Balkánon. Görögország északon Albániával, Macedóniával és Bulgáriával, keleten Törökországgal határos.
|
6. Olaszország
Olaszország, formálisan az Olasz Köztársaság, egységes parlamentáris köztársaság Dél-Európában. Itt az ország oldalán hírek, linktippek, a követség legfrissebb hírei, a Külügyminisztérium utazási információi, ügynökeink elérhetőségei, az országban zajló események és az Olaszországban élő svédekkel való kapcsolatfelvételi lehetőség..
|
7. Málta
Málta, hivatalosan a Máltai Köztársaság, egy szigetország a Földközi-tenger középső részén, délen Líbia és északon Olaszország között. A nyugathoz legközelebb eső ország Tunézia, egyenesen keleti irányban pedig Görögország Kréta szigetével.
|
8. Montenegró
Montenegró egy köztársaság az Adriai-tenger partján, Dél-Európában, a Balkánon. Montenegró északon Horvátországgal és Bosznia-Hercegovinával, keleten Szerbiával és Koszovóval, délen pedig Albániával határos. Fővárosa Podgorica.
|
9. Észak-Macedónia
Macedónia, formálisan Macedónia Köztársaság Dél-Európa, a Balkán köztársasága a kommunizmus összeomlása óta a volt Jugoszláviában.
|
10. Portugália
Portugália egy köztársaság az Ibériai-félszigeten, Délnyugat-Európában.
|
11. San Marino
San Marino, hivatalosan San Marino Köztársaság, egy köztársaság, amely az Appenninek-félszigeten található Dél-Európában, Olaszország által teljesen bezárva. San Marino Európa egyik mikroállama. Lakóit sanmariniernek hívják.
|
12. Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság, a Balkán déli részén fekvő állam.
|
13. Szlovénia
Szlovénia, hivatalosan a Szlovén Köztársaság, Közép-Európa köztársasága. Az ország Olaszországgal, Ausztriával, Magyarországgal és Horvátországgal határos.
|
14. Spanyolország
Spanyolország, hivatalosan a Spanyol Királyság, az Európai Unió délnyugati részén, az Ibériai-félszigeten található ország és tagállam.
|
15. Törökország
Törökország, hivatalosan a Török Köztársaság, egy eurázsiai ország, amely az Anatóliai-félszigeten átnyúlik Ázsia délnyugati részén és Kelet-Trákián a délkelet-európai Balkán-félszigeten.
|
16. Vatikán
Vatikánváros, egy független mikrostatisztika, amely enklávéként található az olasz fővárosban, Rómában. Itt a vidéken hírek, link tippek, a legfrissebb hírek a nagykövetségről, a Külügyminisztérium utazási információi, ügynökeink elérhetőségei, az országban zajló események, valamint lehetőség van a vidéken élő svédekkel való kapcsolatfelvételre. Vatikán város.
|
Dél-Európa országainak és fővárosaik listája
Mint fentebb említettük, Dél-Európában 3 független ország van. Közülük a legnagyobb ország Törökország, a legkisebb pedig a Szentszék. A fővárossal rendelkező dél-európai országok teljes listája az alábbi táblázatban látható, a legutóbbi teljes népesség szerint rangsorolva.
Rang | Független Ország | Jelenlegi népesség | Főváros |
1 | pulyka | 82,003,882 | Ankara |
2 | Olaszország | 60,375,749 | Róma |
3 | Spanyolország | 46,733,038 | Madrid |
4 | Görögország | 10,741,165 | Athén |
5 | Portugália | 10,276,617 | Lisszabon |
6 | Szerbia | 7,001,444 | Belgrád |
7 | Horvátország | 4,130,304 | Zágráb |
8 | Bosznia és Hercegovina | 3 301 000 | Szarajevó |
9 | Albánia | 2,862,427 | Tirana |
10 | Szlovénia | 2 080 908 | Ljubljana |
11 | Észak-Macedónia | 2,075,301 | Szkopje |
12 | Montenegró | 622 359 | Podgorica |
13 | Málta | 475,701 | Valletta |
14 | Andorra | 76,177 | Andorra la Vella |
15 | San Marino | 33,422 | San Marino |
16 | Apostoli Szentszék | 799 | Vatikán város |
Dél-Európa területei
Függő Terület | Népesség | Területe |
Gibraltár | 33,701 | Egyesült Királyság |
Dél-Európa országainak térképe
Dél-Európa országainak és függőinek betűrendes listája
Összefoglalva, Dél-Európában összesen 17 független ország és függő terület található. A dél-európai országok és függőségek teljes listája ábécé sorrendben az alábbiakban található:
- Albánia
- Andorra
- Bosznia és Hercegovina
- Horvátország
- Gibraltár ( Egyesült Királyság )
- Görögország
- Apostoli Szentszék
- Olaszország
- Málta
- Montenegró
- Észak-Macedónia
- Portugália
- San Marino
- Szerbia
- Szlovénia
- Spanyolország
- pulyka
Dél-Európa rövid története
Ősi civilizációk
Görögország
Dél-Európát, különösen Görögországot gyakran a nyugati civilizáció bölcsőjének tekintik. A krétai minószi civilizáció (i.e. 3000-1450) és a mükénéi civilizáció a szárazföldi Görögországon (i.e. 1600-1100) korai kulturális alapokat fektetett le. A klasszikus korszakban (i.e. 5.–4. század) olyan városállamok jöttek létre, mint Athén és Spárta, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak a demokráciához, a filozófiához és a művészetekhez. A görög kultúra és politikai befolyás drámaian kiszélesedett Nagy Sándor (i.e. 356-323) idején, akinek hódításai a hellenisztikus kultúrát elterjesztették a Földközi-tengeren és Ázsiában.
Róma
A görög fejlődéssel párhuzamosan Róma egy kis városállamból emelkedett ki, amelyet az ie 8. században alapítottak. Az ie 3. században Róma megkezdte átalakulását hatalmas birodalommá. A Római Köztársaság (i.e. 509-27), majd a Római Birodalom (i.e. 27-476) évszázadokon át uralta Dél-Európát és a Földközi-tengert. A római jog, a mérnöki és kulturális vívmányok mélyen befolyásolták Európát és a tágabb nyugati világot. A Pax Romana (i.e. 27-180) a viszonylagos béke és stabilitás időszakát jelentette az egész birodalomban.
Középkorú
Bizánci Birodalom
A Nyugat-Római Birodalom i.sz. 476-os bukásával a Kelet-Római Birodalom vagy a Bizánci Birodalom, amelynek központja Konstantinápoly (a mai Isztambul) volt, tovább virágzott. A Bizánci Birodalom megőrizte a római és görög hagyományokat, miközben kialakította saját egyedi kultúráját, amely jelentősen befolyásolta a keleti ortodox kereszténységet és a szláv világot. Olyan nevezetes császárok, mint I. Justinianus (i. e. 527-565), megpróbálták visszahódítani az elveszett nyugati területeket, és kodifikálták a római jogot a Corpus Juris Civilisben.
Iszlám hódítások
A 7. és 8. század az iszlám térnyerésével jelentős változásokat hozott Dél-Európában. Az Omajjád kalifátus gyorsan meghódította az Ibériai-félsziget nagy részét, létrehozva Al-Andalust. Ez az időszak figyelemre méltó fejlődést mutatott a tudomány, a kultúra és az építészet terén, és a városok, mint Cordoba, a tanulás és a kulturális csereközpontokká váltak.
Középkori királyságok és a Reconquista
A Karoling Birodalom széttöredezettsége a 9. században több középkori királyság kialakulásához vezetett Dél-Európában. Az Ibériai-félszigeten komolyan megkezdődött a keresztény reconquista, amelynek célja a területek visszaszerzése volt a muszlim uralom alól. A 15. század végére Kasztília, Aragónia és Portugália keresztény királyságai befejezték a Reconquistát, amely 1492-ben Granada őszén tetőzött.
Reneszánsz és kora újkor
Olasz reneszánsz
A reneszánsz, amely a 14. századból indult ki Olaszországból, a klasszikus ókor iránti megújult érdeklődés időszaka volt, és példátlan fejleményeket ösztönzött a művészetben, a tudományban és a gondolkodásban. Az olyan városok, mint Firenze, Velence és Róma, élénk kulturális központokká váltak. Az olyan figurák, mint Leonardo da Vinci, Michelangelo és Galileo Galilei, maradandót alkottak különböző területeken, formálva a nyugati civilizáció menetét.
A felfedezés kora
A 15. és 16. század a felfedezés korát jelentette, amelyet olyan dél-európai hatalmak hajtottak, mint Portugália és Spanyolország. Az olyan úttörők, mint Kolumbusz Kristóf és Vasco da Gama kiterjesztették az európai látókört, ami az Újvilág és az Ázsiába vezető tengeri útvonalak felfedezéséhez vezetett. Ez a korszak jelentősen fellendítette e nemzetek gazdaságát és globális befolyását, de elindította a több évszázados gyarmatosítást és az azzal járó kizsákmányolást is.
Modern kor
A felvilágosodás és a forradalmak
A 17. és 18. századi felvilágosodás, bár páneurópai volt, jelentős hatást gyakorolt Dél-Európára. Az értelemről, az egyéni jogokról és a kormányzásról szóló felvilágosodási elképzelések hatással voltak a forradalmi mozgalmakra. A napóleoni háborúk (1803-1815) átalakították a politikai határokat és nacionalista érzelmeket váltottak ki. A 19. század elején zajlott a görög függetlenségi háború (1821-1830), valamint az egyesülési mozgalmak Olaszországban (Risorgimento) és Spanyolországban.
Az iparosodás és a politikai változások
Dél-Európa a 19. században változatos ütemű iparosodáson ment keresztül. Olaszország és Spanyolország jelentős kihívásokkal néz szembe, a politikai instabilitás és a gazdasági egyenlőtlenségek hátráltatták a gyors ipari növekedést. Mindazonáltal a század második felében előrelépés történt, olyan új infrastruktúrákkal, mint a vasutak, és fejlődtek a mezőgazdasági gyakorlatok.
20. századi zűrzavar
A 20. század mélyreható változásokat és kihívásokat hozott. Az első és a második világháború pusztító hatással volt Dél-Európára. A fasiszta rezsimek Olaszországban Mussolini, Spanyolországban pedig Franco alatt alakultak ki, ami brutális polgári konfliktusokhoz és elnyomásokhoz vezetett. A háború utáni időszakban a fellendülés és a tágabb európai keretekbe, például az Európai Unióba való integrálódás volt tapasztalható.
Kortárs fejlemények
A 20. század második felét és a 21. század elejét a gazdasági fejlődés, a demokratizálódás és az Európai Unióba való integráció jellemezte. Az olyan országokat magában foglaló Dél-Európa, mint Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália, továbbra is gazdasági kihívásokkal, politikai változásokkal, valamint a globalizáció és a migráció hatásaival küzd. Ennek ellenére a régió továbbra is létfontosságú része Európa kulturális és történelmi kárpitjának.