A Közel-Kelet országainak listája
A Közel-Kelet Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában meghatározott terület. A Közel-Kelet elnevezés akkor merült fel, amikor a brit gyarmati tisztviselők az 1800-as években három közigazgatási területre osztották fel a Keletet: Közel-Kelet (Nyugat-India), Közel-Kelet (Nyugat-Ázsia) és Távol-Kelet (Kelet-Ázsia). Abban az időben a Közel-Kelet magában foglalta Afganisztánt, Pakisztánt és India nagy részét. 1932-ben a brit katonai közel-keleti bagdadi irodát Kairóba költöztették, és összevonták a közel-keleti irodával. A Közel-Kelet ezután bekerült a Nyugat-Kelet megjelöléseként.
Földrajzilag a Közel-Kelet birtokolja a világ ismert olajkészleteinek több mint kétharmadát és földgázkészletének egyharmadát. A terület általában száraz, és sok helyen a vízhiány döntő probléma. A legtöbb közel-keleti társadalomban nagy különbségek vannak gazdagok és szegények között, és sok országból nagy a kivándorlás. A régió hatalmas területei nagyrészt lakatlanok, de egyes városokban és területeken, mint például Kairóban (és az egész Nílus-völgyben), Gázában és Teheránban a legsűrűbb a népesség a világon.
Kulturálisan a Közel-Kelet adott otthont a Föld legrégebbi kulturális közösségeinek, és itt alakult ki a három nagy monoteista vallás, a judaizmus, a kereszténység és az iszlám.
Politikailag a közel-keleti országok többsége monopóliumrendszerrel rendelkezik, míg néhányban tényleges demokrácia (pl. Izrael) vagy kezdődő pluralista kormányzás (Jemen, Jordánia stb.). A világ néhány legfontosabb vitorlásútjának elhelyezkedése (Szuezi-csatorna, Hormuzi-szoros), a hatalmas energiatartalékok és Izrael Állam 1948-as megalakulása központi politikai és gazdasági jelentőségű területté tették. A háború utáni időszak nagy részében a Közel-Kelet konfliktusokkal sújtott központ volt.
Hány ország a Közel-Keleten
2020-ban 16 ország van a Közel-Keleten (népesség szerint sorolva).
| Rang | Ország | Népesség 2020 |
| 1 | Egyiptom | 101 995 710 |
| 2 | pulyka | 84,181,320 |
| 3 | Irán | 83,805,676 |
| 4 | Irak | 40,063,420 |
| 5 | Szaud-Arábia | 34,719,030 |
| 6 | Jemen | 29,710,289 |
| 7 | Szíria | 17,425,598 |
| 8 | Jordánia | 10,185,479 |
| 9 | Egyesült Arab Emírségek | 9,869,017 |
| 10 | Izrael | 8,639,821 |
| 11 | Libanon | 6,830,632 |
| 12 | Omán | 5,081,618 |
| 13 | Palesztina | 4,816,514 |
| 14 | Kuvait | 4,259,536 |
| 15 | Katar | 2,113,077 |
| 16 | Bahrein | 1,690,888 |
Közel-keleti országok térképe
Közel-Kelet helytérképe
A Közel-Kelet összes országának ábécé szerinti listája
Mint fentebb említettük, összesen 16 független nemzet van a Közel-Keleten. Tekintse meg az alábbi táblázatot a közel-keleti országok teljes listájához ábécé sorrendben:
| # | Ország | Hivatalos név | A függetlenség dátuma |
| 1 | Bahrein | Bahreini Királyság | 1971. december 16 |
| 2 | Ciprus | Ciprusi Köztársaság | 1960. október 1 |
| 3 | Egyiptom | Egyiptom Arab Köztársaság | 1956. január 1 |
| 4 | Irán | Iráni Iszlám Köztársaság | 1979. április 1 |
| 5 | Irak | Iraki Köztársaság | 1932. október 3 |
| 6 | Izrael | Izrael állam | 1948 |
| 7 | Jordánia | Jordán Hasimita Királyság | 1946. május 25 |
| 8 | Kuvait | Kuvait állam | 1961. február 25 |
| 9 | Libanon | Libanoni Köztársaság | 1943. november 22 |
| 10 | Omán | Ománi Szultánság | 1650. november 18 |
| 11 | Katar | Katar állam | 1971. december 18 |
| 12 | Szaud-Arábia | Szaúd-Arábiai Királyság | – |
| 13 | Szíria | Szíriai Arab Köztársaság | 1946. április 17 |
| 14 | pulyka | Török Köztársaság | – |
| 15 | Egyesült Arab Emírségek | Egyesült Arab Emírségek | 1971. december 2 |
| 16 | Jemen | Jemeni Köztársaság | 1967. november 30 |
A Közel-Kelet rövid története
Ősi civilizációk
A Közel-Kelet, amelyet gyakran a „civilizáció bölcsőjeként” emlegetnek, gazdag történelme több ezer éves múltra tekint vissza. Ez a régió adott otthont az emberi történelem legkorábbi és legbefolyásosabb civilizációinak. A sumérok, akik Mezopotámiában (a mai Irakban) i.e. 3500 körül jelentek meg, nevéhez fűződik az első ismert írásrendszer, az ékírás kidolgozása. Őket követték az akkádok, babilóniaiak és asszírok, akik mindegyike jelentősen hozzájárult az akkori kulturális és technológiai fejlődéshez.
A birodalmak felemelkedése
A Perzsa Birodalom
Az ie 6. században a Perzsa Birodalom jelentőségre emelkedett Nagy Kürosz vezetésével. Az Achaemenid Birodalom, mint ismert, a történelem egyik legnagyobb birodalma lett, amely az Indus-völgytől a Balkánig terjedt. A perzsák az adminisztrációhoz, az építészethez és a zoroasztrianizmus előmozdításához való hozzájárulásukról ismertek.
Görög és római hatás
Nagy Sándor hódításai az ie 4. században a görög kultúrát és befolyást hozták a Közel-Keletre. Sándor halála után birodalma feldarabolódott, és a Szeleukida Birodalom irányította a Közel-Kelet nagy részét. Később a régió a Római Birodalom része lett, és olyan jelentős városok váltak a kereskedelem és a kultúra központjává, mint Antiochia és Alexandria.
Az iszlám születése
A 7. század fordulópontot jelentett a Közel-Kelet történetében az iszlám felemelkedésével. Mohamed próféta, aki Mekkában született i.sz. 570-ben, megalapította az iszlámot, és egyesítette az Arab-félszigetet annak zászlaja alatt. Halála után a Rashidun kalifátus gyorsan terjeszkedett, majd az Omajjád és az Abbászida kalifátus következett. Ezek a kalifátusok döntő szerepet játszottak az iszlám kultúra, tudomány és kereskedelem terjesztésében a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és azon túl.
Középkori időszak
A szeldzsuk és az oszmán birodalom
A 11. században a szeldzsuk törökök domináns hatalommá váltak a Közel-Keleten. Megvédték az iszlám világot a keresztes inváziókkal szemben, és elősegítették az iszlám kultúra és tanulás reneszánszát. A 15. századra az Oszmán Birodalom előtérbe került, végül 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, és véget vetett a Bizánci Birodalomnak. Az oszmánok hatalmas területeket ellenőriztek a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Délkelet-Európában, évszázadokon át fenntartva a stabil és virágzó birodalmat.
A mongol inváziók
A 13. században pusztító mongol inváziók zajlottak Dzsingisz kán és utódai vezetésével. Ezek az inváziók megzavarták a Közel-Kelet társadalmi és politikai szerkezetét, de eszme- és technológiacseréhez is vezettek Kelet és Nyugat között.
Modern kor
Az Oszmán Birodalom hanyatlása
A 19. századra az Oszmán Birodalom hanyatlásnak indult a belső viszályok, a gazdasági kihívások és az európai hatalmak külső nyomása miatt. A birodalom részvétele az első világháborúban a központi hatalmak oldalán a végső felbomlásához vezetett. Az 1920-as Sèvres-i és az 1923-as Lausanne-i Szerződés az oszmán területek felosztását és új nemzetállamok létrejöttét eredményezte.
Gyarmatosítás és függetlenség
Az első világháború után a Közel-Kelet az európai gyarmati hatalmak, elsősorban Nagy-Britannia és Franciaország befolyása alatt állt. Az 1916-os Sykes-Picot megállapodás és az 1917-es Balfour-nyilatkozat tartós hatást gyakorolt a régió politikai tájképére. A 20. század közepe azonban a függetlenségi mozgalmak hullámának volt tanúja. Az olyan országok, mint Egyiptom, Irak, Szíria és Libanon elnyerték függetlenségüket, ami modern nemzetállamok létrejöttéhez vezetett.
Kortárs kérdések
Az arab-izraeli konfliktus
Izrael állam 1948-as létrehozása és az azt követő arab-izraeli háborúk központi kérdései voltak a Közel-Kelet jelenkori történelmének. A konfliktus számos háborúhoz, kitelepítéshez és folyamatos feszültséghez vezetett Izrael és arab szomszédai között.
Az olajgazdaságok felemelkedése
A 20. század elején hatalmas olajtartalékok felfedezése számos közel-keleti ország gazdaságát átalakította, különösen az Öböl-térségben. Szaúd-Arábia, Irán, Irak és más nemzetek a globális energiapiac jelentős szereplőivé váltak, ami jelentős gazdasági és geopolitikai változásokhoz vezetett.
Legutóbbi fejlemények
A 20. század végét és a 21. század elejét olyan jelentős események jellemezték, mint az 1979-es iráni forradalom, az Öböl-háborúk, az arab tavaszi felkelések, valamint a szíriai, jemeni és iraki konfliktusok. Ezek az események formálták a Közel-Kelet mai politikai és társadalmi tájképét, kihívásokat és lehetőségeket kínálva a régió jövője számára.
