Az afrikai országok listája (ábécé sorrendben)

A második legnagyobb kontinensként Afrika területe 30,3 millió négyzetkilométer, ami a Föld szárazföldi területének 20,4 százalékát teszi ki. Afrika név a római korból származik. A római korban „Afrika” volt a mai Tunézia északkeleti részén található Karthágó neve. Később Afrika a Földközi-tenger déli partjának neve lett, és a középkor óta az afrikai kontinens neve.

Régiók Afrikában

• Nyugat-Afrika
• Kelet-Afrika
• Észak-Afrika
• Közép-Afrika
• Dél-Afrika

Földrajzilag a Földközi-tenger és a Gibraltári-szoros választja el Afrikát Európától északra. Afrika északkeleten szárazföldi összeköttetésben áll Ázsiával; A Szuezi-csatorna a különbség a két kontinens között. Afrikát egyébként nyugatról az Atlanti-óceán, délkeletről és keletről az Indiai-óceán, északkeletről a Vörös-tenger veszi körül.

A legmagasabb hegy a Tanzániában található Kilimandzsáró, 5895 méterrel a tengerszint felett. A leghosszabb folyó a Nílus, amelynek hossza 6671 kilométer, a legnagyobb tava pedig a kelet-afrikai Victoria-tó, amelynek területe 68 800 négyzetkilométer.

Hány ország van Afrikában

Afrikát gyakran Észak-Afrika, Nyugat-Afrika, Közép-Afrika, Dél-Afrika és Kelet-Afrika régióira osztják. A kontinens 54 független államból és 8 területből áll. Ezen kívül 2 állam korlátozott vagy hiányzik a nemzetközi elismeréssel: Szomáliföld és Nyugat-Szahara. Három állam monarchia, a többi köztársaság.

Afrika legnagyobb országa Algéria; a legkevesebb a Seychelle-szigetek. Gambia az afrikai szárazföld legkisebb országa.

Afrikai országok térképe

A Kelet-Indiai és Nyugat-Atlanti-óceánnal körülvett Afrika latinul azt jelenti, hogy „hely, ahol süt a nap”. Lásd alább Afrika térképét és az összes állami zászlót.

Bár a legtöbb ország fejletlen, Afrika a világ egyik legjobb utazási célpontja. A legnépszerűbb úti célok közé tartozik a Maasai Mara Nemzeti Rezervátum (Kenya), a Victoria-vízesés (Zambia), a Gizai piramisok (Egyiptom), Fokváros (Dél-Afrika) és Marrakech (Marokkó).

Afrika összes országának betűrendes listája

2020-ban összesen 54 ország van Afrikában. Az afrikai országok közül Nigéria a legnagyobb, a Seychelle-szigetek pedig a legkisebb. Tekintse meg az alábbiakat az afrikai országok és függőségek ábécé szerinti teljes listájához:

#	Zászló	Ország	Hivatalos név	Népesség
1		Algéria	Algériai Népi Demokratikus Köztársaság	43,851,055
2		Angola	Angolai Köztársaság	32,866,283
3		Benin	Benini Köztársaság	12,123,211
4		Botswana	Botswanai Köztársaság	2,351,638
5		Burkina Faso	Burkina Faso	20,903,284
6		Burundi	Burundi Köztársaság	11,890,795
7		Kamerun	Kamerun Köztársaság	26,545,874
8		Cabo Verde	Zöld-foki Köztársaság (korábban Zöld-foki-szigetek)	555 998
9		Közép-Afrikai Köztársaság	Közép-Afrikai Köztársaság	4,829,778
10		Csád	Csád Köztársaság	16,425,875
11		Comore-szigetek	Comore-szigeteki Unió	869 612
12		Elefántcsontpart	Elefántcsontparti Köztársaság	26,378,285
13		Kongói Demokratikus Köztársaság	Kongói Demokratikus Köztársaság	89,561,414
14		Dzsibuti	Dzsibuti Köztársaság	988,011
15		Egyiptom	Egyiptom Arab Köztársaság	102,334,415
16		Egyenlítői-Guinea	Egyenlítői-Guineai Köztársaság	1,402,996
17		Eritrea	Eritrea állam	3,546,432
18		Eswatini	Eswatini Királyság (korábban Szváziföld)	1,163,491
19		Etiópia	Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság	114 963 599
20		Gabon	Gaboni Köztársaság	2,225,745
21		Gambia	Gambia Köztársaság	2,416,679
22		Ghána	Ghánai Köztársaság	31,072,951
23		Guinea	Guineai Köztársaság	13,132,806
24		Bissau-Guinea	Bissau-guineai Köztársaság	1,968,012
25		Kenya	Kenya Köztársaság	53,771,307
26		Lesotho	Lesotho Királyság	2,142,260
27		Libéria	Libériai Köztársaság	5,057,692
28		Líbia	Líbia állam	6,871,303
29		Madagaszkár	Madagaszkári Köztársaság	27,691,029
30		Malawi	Malawi Köztársaság	19,129,963
31		Mali	Mali Köztársaság	20,250,844
32		Mauritánia	Mauritániai Iszlám Köztársaság	4,649,669
33		Mauritius	Mauritius Köztársaság	1,271,779
34		Marokkó	Marokkói Királyság	36,910,571
35		Mozambik	Mozambiki Köztársaság	31,255,446
36		Namíbia	Namíbiai Köztársaság	2,540,916
37		Niger	Niger Köztársaság	24,206,655
38		Nigéria	Nigériai Szövetségi Köztársaság	206 139 600
39		Kongói Köztársaság	Kongói Köztársaság	5,240,011
40		Ruanda	Ruandai Köztársaság	12,952,229
41		Sao Tome és Principe	São Tome és Príncipe Demokratikus Köztársaság	219 170
42		Szenegál	Szenegáli Köztársaság	16,743,938
43		Seychelle-szigetek	Seychelle Köztársaság	98.358
44		Sierra Leone	Sierra Leone Köztársaság	7,976,994
45		Szomália	Szomáliai Szövetségi Köztársaság	15,893,233
46		Dél-Afrika	Dél-afrikai Köztársaság	59,308,701
47		Dél Szudán	Dél-Szudáni Köztársaság	11,193,736
48		Szudán	Szudáni Köztársaság	43,849,271
49		Tanzánia	Tanzániai Egyesült Köztársaság	59,734,229
50		Menni	Togói Köztársaság	8,278,735
51		Tunézia	Tunéziai Köztársaság	11,818,630
52		Uganda	Ugandai Köztársaság	45,741,018
53		Zambia	Zambiai Köztársaság	18,383,966
54		Zimbabwe	Zimbabwei Köztársaság	14,862,935

Függőségek Afrikában

Az 54 független nemzet mellett Afrikában két függőség is található.

1. Réunion ( Franciaország )
2. Saint Helena ( Egyesült Királyság )

Afrika rövid története

Ősi civilizációk

Afrika az emberiség bölcsője, a Nagy Hasadék-völgyben találtak bizonyítékot a legkorábbi emberi ősökre. A kontinens történelmét a nagy ősi civilizációk felemelkedése jellemzi. Kr.e. 3300 körül az ókori Egyiptom jelent meg a Nílus mentén, amely monumentális építészetéről, például piramisairól és az íráshoz, művészethez és kormányzáshoz való jelentős hozzájárulásáról volt híres. Az Egyiptomtól délre fekvő Kush Királyság szintén virágzott, befolyást gyakorolva a kereskedelmi útvonalakra és kialakítva saját egyedi kultúráját.

Nyugat-Afrikában az ie 1000-től 300-ig terjedő Nok-kultúra terrakotta szobrairól és korai vasmegmunkálási technológiájáról ismert. A bantu népvándorlás, amely ie 1000 körül kezdődött, elterjesztette a mezőgazdaságot, a nyelvet és a kultúrát a szubszaharai Afrikában, jelentősen formálva a kontinens demográfiai és kulturális tájképét.

Középkori afrikai királyságok

A középkorban hatalmas és gazdag királyságok és birodalmak jöttek létre Afrika-szerte. Nyugat-Afrikában a ghánai birodalom (kb. 300-1200) egy befolyásos kereskedelmi állam volt, amely arannyal és sóval kereskedett. Ezt a Mali Birodalom követte (kb. 1235-1600), amely a hatalmas gazdagságáról és a híres mekkai zarándoklatáról ismert Mansa Musa alatt érte el tetőpontját.

Ezt követte a Songhai Birodalom (kb. 1430-1591), amely a történelem egyik legnagyobb afrikai birodalma lett, központjával Timbuktuban, az iszlám tanulás és kereskedelem központjában. Kelet-Afrikában az Aksumi Királyság (kb. i. e. 100-940) jelentős kereskedelmi nemzet volt, amely a 4. században áttért a keresztény hitre, és lenyűgöző építészeti vívmányokat hagyott hátra, köztük a magasba tornyosuló sztélákat és a híres Sion-i Szent Mária-templomot.

Dél-Afrikában Nagy-Zimbabwe (kb. 1100-1450) lenyűgöző kőszerkezeteiről volt ismert, és jelentős kereskedelmi központként szolgált. A kelet-afrikai part menti szuahéli városállamok a Közel-Kelettel, Indiával és Kínával folytatott kereskedelem révén virágoztak, keverve az afrikai és az arab kultúrákat.

Európai Kutatás és rabszolga-kereskedelem

Az európai felfedezők 15. századi érkezése egy új és gyakran tragikus fejezet kezdetét jelentette Afrika történelmében. Portugál navigátorok, mint például Henrik Navigátor herceg kezdeményezték az afrikai partok feltárását, és tengeri utat kerestek Ázsiába. Ez a korszak vezetett kereskedelmi posztok létrehozásához és a transzatlanti rabszolga-kereskedelem kezdetéhez.

A rabszolga-kereskedelem pusztító hatással volt Afrikára, a 16. és 19. század között afrikaiak millióit hurcolták erőszakkal Amerikába. Ebben az időszakban jelentős társadalmi és gazdasági zavarok, elnéptelenedés és a hagyományos társadalmak szétesése volt tapasztalható. Az európai hatalmak, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Portugália és Hollandia kolóniákat hoztak létre a part mentén, hogy megkönnyítsék a rabszolgakereskedelmet.

Gyarmati időszak

A 19. század elhozta a „küzdelmet Afrikáért”, ahol az európai hatalmak agresszíven gyarmatosították a kontinenst. Az 1884-1885-ös berlini konferencia hivatalossá tette Afrika felosztását, ami az etnikai és kulturális határokat figyelmen kívül hagyó mesterséges határok felállításához vezetett. A gyarmati uralom infrastrukturális fejlődést hozott, de kizsákmányolást, kényszermunkát és ellenállást is.

A főbb gyarmati hatalmak közé tartozott Nagy-Britannia, amely hatalmas területeket irányított Kelet- és Dél-Afrikában, valamint Franciaország, amely Nyugat- és Közép-Afrika nagy részét birtokolta. II. Lipót belga király köztudottan kihasználta a Kongói Szabad Államot, ami széles körben elterjedt atrocitásokhoz vezetett. Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország is gyarmatokat alapított.

Küzdelem a függetlenségért

A 20. század közepe a függetlenségi mozgalmak hullámának volt tanúja Afrikában. A Kwame Nkrumah vezette Ghána lett az első szubszaharai afrikai ország, amely 1957-ben függetlenné vált. Ez a mérföldkő más nemzeteket is arra ösztönzött, hogy igyekezzenek megszabadulni a gyarmati uralom alól. A neves vezetők, mint például Jomo Kenyatta Kenyában, Julius Nyerere Tanzániában és Patrice Lumumba a Kongói Demokratikus Köztársaságban, döntő szerepet játszottak országaik függetlenségi harcában.

Az 1960-as évekre a legtöbb afrikai ország kivívta függetlenségét. A gyarmatosítás öröksége azonban mély nyomokat hagyott maga után, beleértve az önkényes határokat, a gazdasági függőséget és a politikai instabilitást. A függetlenség utáni időszak számos kihívással járt, köztük katonai puccsokkal, polgárháborúkkal és tekintélyelvű rezsimekkel.

Kortárs Afrika

Napjainkban Afrika nagy sokszínűséggel és potenciállal rendelkező kontinens, de továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe. A gazdasági fejlődés igen változatos, egyes országokban gyors növekedés tapasztalható, míg mások továbbra is a szegénységben rekedtek. A 2002-ben alapított Afrikai Unió célja a gazdasági integráció, a béke és a fejlődés előmozdítása az egész kontinensen.

Afrika gazdag természeti erőforrásokban, beleértve az ásványokat, az olajat és a termékeny földet. Az olyan problémák azonban, mint a korrupció, a nem megfelelő infrastruktúra és a politikai instabilitás, gyakran hátráltatják a fenntartható fejlődést. Az e kihívások kezelésére irányuló erőfeszítések közé tartoznak a kormányzás, az oktatás és az egészségügy javítására irányuló kezdeményezések.

Társadalmi és kulturális reneszánsz

A kihívások ellenére Afrika társadalmi és kulturális reneszánszát éli. Egyre jobban elismerik a kontinens gazdag kulturális örökségét és hozzájárulását a globális civilizációhoz. Az afrikai irodalom, zene, művészet és film térnyerése a globális színtéren a kontinens élénk kreativitását és sokszínűségét mutatja be.

A technológiai fejlődés, különösen a mobiltechnológia terén, ösztönzi az innovációt és a gazdasági lehetőségeket. Afrika fiatal lakossága egyre inkább vállalkozik a vállalkozói szellemre, a technológiára és az aktivizmusra, formálva ezzel a kontinens jövőjét.