Ázsia országainak listája (ábécé sorrendben)

A világ legnagyobb és legnépesebb kontinenseként Ázsia területe 44 579 000 négyzetkilométer, ami a Föld szárazföldi területének 29,4 százalékát teszi ki. 4,46 milliárd lakossal (2020) Ázsia a világ népességének körülbelül 60 százalékát teszi ki. Politikailag Ázsiát gyakran 6 régióra osztják:

1. Észak-Ázsia
2. Közép-Ázsia
3. Kelet-Ázsia
4. Délkelet-Ázsia
5. Dél-Ázsia
6. Nyugat-Ázsia

Hány ország Ázsiában

2020-ban Ázsia 48 országból áll, amelyek közül kettő (Törökország és Oroszország) szintén Európában található. Kazahsztán, Azerbajdzsán, Örményország és Grúzia is mindkét kontinensen találhatónak tekinthető.

Ázsia legnagyobb országa Kína, ezt követi India. A legkisebb pedig a Maldív-szigetek.

Helyszín Ázsia térképe

Ázsia összes országának ábécé szerinti listája

Az alábbi táblázat 48 független ázsiai nemzetet sorol fel ábécé sorrendben. Hongkong és Makaó Kína két különleges városa. Tajvan, korábban Kínai Köztársaság néven ismert, ma már széles körben elismert Kína tartománya.

#	Zászló	Ország neve	Hivatalos név	A függetlenség dátuma	Népesség
1		Afganisztán	Afganisztáni Iszlám Köztársaság	1919/8/19	38,928,357
2		Örményország	Örmény Köztársaság	1991/9/21	2,963,254
3		Azerbajdzsán	Azerbajdzsán Köztársaság	1991/10/18	10,139,188
4		Bahrein	Bahreini Királyság	1971/12/16	1,701,586
5		Banglades	Bangladesi Népköztársaság	1971/3/26	164,689,394
6		Bhután	Bhután Királyság	–	771 619
7		Brunei	Brunei Darussalam	1984/1/1	437 490
8		Burma	A Mianmari Unió Köztársasága	1948/1/4	54,409,811
9		Kambodzsa	Kambodzsai Királyság	1953/11/9	16,718,976
10		Kína	Kínai Népköztársaság	1949/10/1	1,439,323,787
11		Ciprus	Ciprusi Köztársaság	1960/10/1	1,207,370
12		Grúzia	Grúzia	1991/4/9	3,989,178
13		India	Indiai Köztársaság	1947/8/15	1,380,004,396
14		Indonézia	Indonéz Köztársaság	1945/8/17	273.523.626
15		Irán	Iráni Iszlám Köztársaság	1979/4/1	83,992,960
16		Irak	Iraki Köztársaság	1932/10/3	40,222,504
17		Izrael	Izrael állam	1905/5/1	40,222,504
18		Japán	Japán	–	126 476 472
19		Jordánia	Jordán Hasimita Királyság	1946/5/25	10,203,145
20		Kazahsztán	Kazah Köztársaság	1991/12/16	18,776,718
21		Kuvait	Kuvait állam	1961/2/25	4,270,582
22		Kirgizisztán	Kirgiz Köztársaság	1991/8/31	6,524,206
23		Laosz	Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság	1953/10/22	7,275,571
24		Libanon	Libanoni Köztársaság	1943/11/22	6,825,456
25		Malaysia	Malaysia	1957/8/31	32,366,010
26		Maldív-szigetek	Maldív Köztársaság	1965/7/26	540 555
27		Mongólia	Mongólia	1911/12/29	3,278,301
28		Nepál	Nepáli Szövetségi Demokratikus Köztársaság	–	29,136,819
29		Észak Kórea	Koreai Népi Demokratikus Köztársaság	1945/8/15	25,778,827
30		Omán	Ománi Szultánság	1650/11/18	5,106,637
31		Pakisztán	Pakisztáni Iszlám Köztársaság	1947/8/14	220 892 351
32		Palesztina	–	–	5,101,425
33		Fülöp-szigetek	Fülöp-szigeteki Köztársaság	1898/6/12	109 581 089
34		Katar	Katar állam	1971/12/18	2 881 064
35		Szaud-Arábia	Szaúd-Arábiai Királyság	–	34,813,882
36		Szingapúr	Szingapúri Köztársaság	1965/8/9	5,850,353
37		Dél-Korea	Koreai Köztársaság	1945/8/15	51,269,196
38		Sri Lanka	Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság	1948/2/4	21,413,260
39		Szíria	Szíriai Arab Köztársaság	1946/4/17	17 500 669
40		Tádzsikisztán	Tádzsik Köztársaság	1991/9/9	9,537,656
41		Thaiföld	Thaiföldi Királyság	–	69,799,989
42		Kelet-Timor	Kelet-Timor Demokratikus Köztársaság	2002/5/20	1,318,456
43		pulyka	Török Köztársaság	–	84,339,078
44		Türkmenisztán	Türkmenisztán	1991/10/27	6,031,211
45		Egyesült Arab Emírségek	Egyesült Arab Emírségek	1971/12/2	9,890,413
46		Üzbegisztán	Üzbég Köztársaság	1991/9/1	33,469,214
47		Vietnam	Vietnami Szocialista Köztársaság	1945/9/2	97,338,590
48		Jemen	Jemeni Köztársaság	1967/11/30	29,825,975

Tények Ázsia kontinenséről

• Ázsiában található a Föld legtöbb sivataga: Arábiából (Szaúd-Arábia), Szíriából, Thalból (Pakisztán), Tharból (vagy a Nagy Indiai-sivatagból), Lutból (vagy Irán sivatagából), Góbiból (Mongólia), Taklamakanból (Kína), Karakumból ( Türkmenisztán), Kerman (Irán), Júdea (Izrael), Negev.
• Ázsia 11 időzónát tartalmaz.
• Az ázsiaiak a papír, a lőpor, az iránytű és a nyomdagép feltalálói is voltak.
• Ázsia fő kereskedelmi tömbjei: Ázsia és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC), Ázsia-Európa Gazdasági Találkozó, Délkelet-Ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN), szorosabb gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó megállapodások (Kína Hongkonggal és Makaóval), Független Államok Közössége ( FÁK) és Dél-Ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (SAARC).
• Az úgynevezett „ázsiai tigrisek” (Dél-Korea, Tajvan, Szingapúr és Hongkong) a kontinens legnagyobb gazdasági és pénzügyi hatalmai.
• Az ázsiai kontinensen a városi lakosság 40%-a, míg a vidéki lakosság 60%-a.
• Ázsiának 48 független országa van.
• Az ázsiai kontinens fő vallásai: a muszlimok (21,9%) és a hinduisták (21,5%).

Ázsia rövid története

Ősi civilizációk

Mezopotámia és az Indus-völgy

Ázsia a világ legrégebbi civilizációinak otthona. A Mezopotámia (a mai Irak) néven ismert régióban a sumérok i.e. 3500 körül létrehozták az egyik első összetett társadalmat. Írást (ékírást) fejlesztettek, monumentális építészetet építettek, mint például a zikkurátokat, és jelentős előrelépést tettek a jog és a közigazgatás terén.

Ezzel egy időben az Indus-völgyi civilizáció (i.e. 2500-1900) virágzott a mai Pakisztán és Északnyugat-India területén. Ez a civilizáció várostervezéséről híres, jól elrendezett városaival, mint például Harappa és Mohenjo-Daro, kifinomult vízelvezető rendszereivel és kiterjedt kereskedelmi hálózataival.

Az ókori Kína és a Shang-dinasztia

Az ókori Kínában a Shang-dinasztia felemelkedését tapasztalta ie 1600 körül. A Shang nevéhez fűződik a legkorábbi ismert kínai írás, amelyet jóslásra használt jóscsontokon találtak. Feudális társadalmat hoztak létre, és jelentős előrelépést tettek a bronzöntés terén, amely döntő szerepet játszott katonai és rituális gyakorlataikban.

A birodalmak felemelkedése Perzsiában és Indiában

A Perzsa Birodalom, amelyet Nagy Kürosz alapított az ie 6. században, az ókori világ egyik legnagyobb birodalma lett. Keleten az Indus-völgytől Görögország nyugati határáig terjedt. A perzsák az adminisztratív zsenialitásukról ismertek, olyan hatékony bürokráciát és infrastruktúrát fejlesztenek ki, mint a Királyi út.

Indiában a Maurya Birodalom az ie 4. században alakult ki Chandragupta Maurya vezetésével. Unokája, Ashoka különösen figyelemre méltó a buddhizmushoz való áttéréséről és a buddhista elvek Ázsiában való terjesztésére tett erőfeszítéseiről.

Klasszikus és középkor

A Han-dinasztia és a Selyemút

A Han-dinasztia (i.e. 206-220) a kínai történelem aranykorát jelentette, amelyet a területi terjeszkedés, a gazdasági jólét és a kulturális virágzás jellemez. Ebben az időszakban jött létre a Selyemút, amely összeköti Kínát Közép-Ázsiával, a Közel-Kelettel és Európával. Ez a hálózat elősegítette az áruk, ötletek és technológiák cseréjét.

Gupta Birodalom és India aranykora

Az indiai Gupta Birodalmat (i. e. 320-550 körül) gyakran India aranykorának nevezik. Ez a művészet, az irodalom, a tudomány és a matematika jelentős teljesítményeinek időszaka volt. Ebben az időszakban alakult ki a nulla fogalma, a csillagászat fejlődése és a klasszikus szanszkrit irodalom, például Kalidasa művei.

Az iszlám felemelkedése és a kalifátusok

A 7. században az iszlám megjelent az Arab-félszigeten. Az iszlám kalifátusok ezt követő terjeszkedése, különösen az Omajjád és Abbászida kalifátus, Ázsia hatalmas régióit muszlim uralom alá vonta. Az Abbászida kalifátusban (i. e. 750-1258) a tudomány, az orvostudomány, a matematika és a filozófia virágzott, Bagdad pedig a tanulás és a kultúra központjává vált.

A Mongol Birodalom és azon túl

A mongol hódítások

A 13. században a Dzsingisz kán vezette Mongol Birodalom a történelem legnagyobb összefüggő birodalma lett. A mongolok egyesítették Ázsia nagy részét, Kínától Európáig, és példátlan kulturális és gazdasági cseréket tettek lehetővé. A Pax Mongolica biztonságos áthaladást biztosított a kereskedők, utazók és misszionáriusok számára a Selyemút mentén.

A Ming-dinasztia és a tengeri felfedezés

A (mongolok által alapított) Yuan-dinasztia bukása után a Ming-dinasztia (1368-1644) került hatalomra Kínában. A Ming-korszakot az erős központosított irányítás, a gazdasági jólét és a tengeri feltárás jellemezte. Cseng He admirális hét nagy expedíciót vezetett 1405 és 1433 között, egészen Afrika keleti partjáig.

A Mogul Birodalom Indiában

A 16. század elején a Mogul Birodalmat Timur és Dzsingisz kán leszármazottja, Babur hozta létre Indiában. A mogul időszak (1526-1857) híres kulturális és építészeti vívmányairól, beleértve a Tádzs Mahal építését. A mogulok közigazgatási reformokat és központosított kormányt vezettek be, amely évszázadokon át befolyásolta a régiót.

A gyarmatosítás és a modern kor

Európai gyarmatosítás

A 16. századtól az európai hatalmak gyarmatokat kezdtek létesíteni Ázsiában. A portugálok, hollandok, britek, franciák és spanyolok versengtek a kereskedelmi útvonalak és területek irányításáért. A Brit Kelet-indiai Társaság jelentős szerepet játszott India gyarmatosításában, ami 1858-ban a British Raj létrehozásához vezetett. Délkelet-Ázsiában holland, francia és brit gyarmatosítás történt, ami jelentősen befolyásolta a régió politikai és gazdasági helyzetét.

Japán Meiji restaurációja

A 19. század végén Japán átesett a Meidzsi-restauráción (1868-1912), a gyors modernizáció és iparosodás időszaka. Japán a feudális társadalomból nagy világhatalommá alakult át, átvette a nyugati technológiákat és adminisztratív gyakorlatokat, miközben megőrizte kulturális identitását. Ez az átalakulás lehetővé tette, hogy Japán jelentős birodalmi hatalommá váljon Ázsiában.

Függetlenségi mozgalmak

A 20. században a függetlenségi mozgalmak hulláma zajlott Ázsiában. India 1947-ben nyerte el függetlenségét a brit uralom alól, olyan személyiségek vezetésével, mint Mahatma Gandhi és Jawaharlal Nehru. A dekolonizációs folyamat Ázsiában folytatódott, és olyan országok, mint Indonézia, Vietnam, Malajzia és a Fülöp-szigetek függetlenedtek az európai gyarmati hatalmaktól.

Kortárs Ázsia

Gazdasági növekedés és kihívások

A 20. század második felében és a 21. században számos ázsiai ország jelentős gazdasági növekedésen és fejlődésen ment keresztül. Japán, Dél-Korea, Tajvan, Hongkong és Szingapúr gyors iparosodásuk és gazdasági sikereik miatt „ázsiai tigrisek” néven váltak ismertté. Kínát az 1970-es évek vége óta végrehajtott gazdasági reformok globális gazdasági erőtérré változtatták.

Ázsia azonban jelentős kihívásokkal is szembesül, beleértve a politikai konfliktusokat, a társadalmi egyenlőtlenségeket és a környezeti problémákat. A régió a világ legnagyobb és legsűrűbben lakott városainak ad otthont, ami egyedülálló kihívásokat jelent az infrastruktúra, a kormányzás és a fenntarthatóság tekintetében.

Regionális Együttműködés

A regionális együttműködésre irányuló erőfeszítések olyan szervezeteken keresztül történtek, mint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN), a Dél-ázsiai Regionális Együttműködési Szövetség (SAARC) és az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC). E szervezetek célja a gazdasági integráció, a politikai stabilitás és a tagországok közötti kulturális csere előmozdítása.