Nyugat-Afrika országai
Hány nemzet Nyugat-Afrikában
Afrika nyugati részén található Nyugat-Afrika 16 országból áll. Itt található a nyugat-afrikai országok ábécé szerinti listája: Benin, Burkina Faso, Zöld-foki-szigetek, Elefántcsontpart, Gambia, Ghána, Guinea, Bissau-Guinea, Libéria, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál, Sierra Leone, és Togo. Közülük kettő a PALOP-hoz tartozik (Zöld-foki-szigetek és Bissau-Guinea):
1. Benin
Benin egy nyugat-afrikai állam, amely korábban francia gyarmat volt, így a francia az ország hivatalos nyelve. Az országban több mint 10 millió ember él, és az ország állama köztársaság.
![]() |
|
2. Burkina Faso
Burkina Faso egy nyugat-afrikai állam, amely Beninnel, Elefántcsontparttal, Ghánával, Malival, Nigerrel és Togóval határos. Az ország nagyrészt szavannákból áll, és több mint 15 millió ember él Burkina Fasóban.
![]() |
|
3. Zöld-foki-szigetek
A Zöld-foki-szigetek, hivatalosan a Zöld-foki Köztársaság, egy állam, amely egy szigetcsoportot foglal magában az Atlanti-óceánban, mintegy 500 kilométerre nyugatra Zöld-foki-szigetektől az afrikai szárazföldön.
![]() |
|
4. Elefántcsontpart
Elefántcsontpart egy köztársaság Nyugat-Afrikában, az Atlanti-óceán partján, Burkina Fasóval, Ghánával, Guineával, Libériával és Malival határos. Az ország egy volt francia gyarmat, és az ország sikeres futballnemzet.
![]() |
|
5. Gambia
Gambia, hivatalosan a Gambia Köztársaság, egy állam Nyugat-Afrikában az Atlanti-óceán partján, Szenegállal határos, amely a partvonal mellett körülveszi az országot. Gambia a legkisebb állam a felszínen az afrikai kontinensen.
![]() |
|
6. Ghána
Ghána, hivatalosan a Ghánai Köztársaság, egy nyugat-afrikai köztársaság. Az ország nyugaton Elefántcsontpart, északon Burkina Faso, keleten Togó, délen pedig a Guineai-öböl határos.
![]() |
|
7. Guinea
Guinea, hivatalosan a Guineai Köztársaság, egy nyugat-afrikai állam. Guinea az Atlanti-óceán partján fekszik Bissau-Guinea és Sierra Leone között, északon Szenegállal és Malival, keleten Elefántcsontparttal, délen Libériával határos.
![]() |
|
8. Bissau-Guinea
Bissau-Guinea, hivatalosan a Bissau-Guineai Köztársaság, egy nyugat-afrikai állam, az Atlanti-óceán partjával. Az ország, Portugál-Guinea egykori portugál gyarmata északon Szenegállal, délen és keleten Guineával határos.
![]() |
|
9. Libéria
Libéria, hivatalosan Libériai Köztársaság, egy állam Nyugat-Afrikában az Atlanti-óceán partján, Guineával, Sierra Leonéval és Elefántcsontparttal határos. Libéria Afrika legrégebbi köztársasága és Etiópia után a második legrégebbi független állama.
![]() |
|
10. Mali
Mali, hivatalosan a Mali Köztársaság, Nyugat-Afrika tengerparti állama. Mali, Afrika hetedik legnagyobb országa északon Algériával, keleten Nigerrel, délen Burkina Fasóval és Elefántcsontparttal, délnyugaton Guineával, nyugaton Szenegállal és Mauritániával határos. A lakosság a 2009-es népszámláláskor 14,5 millió lakost tett ki.
![]() |
|
11. Mauritánia
Mauritánia, hivatalosan a Mauritániai Iszlám Köztársaság, egy állam Afrika északnyugati részén, Algériával, Malival, Szenegállal, Nyugat-Szaharával és az Atlanti-óceánnal határos. Az ország Marokkóval is határos 1976. február 27. óta, amikor Marokkó elfoglalta Nyugat-Szaharát.
![]() |
|
12. Niger
Niger, hivatalosan a Nigeri Köztársaság, egy állam Nyugat-Afrika belsejében, Algériával, Beninnel, Burkina Fasóval, Líbiával, Malival, Nigériával és Csáddal határos. Az ország nevét a Niger folyóról kapta, amely a terület délnyugati sarkán folyik át.
![]() |
|
13. Nigéria
Nigéria, hivatalosan a Nigériai Szövetségi Köztársaság, egy nyugat-afrikai ország, amely harminchat államból és annak úgynevezett szövetségi fővárosi területéből, Abujából áll. Nigéria Afrika legnépesebb országa és a világ hetedik legnépesebb országa.
![]() |
|
14. Szenegál
Szenegál, hivatalosan a Szenegáli Köztársaság, az afrikai kontinens legnyugatibb állama, az Atlanti-óceánon található. Az ország Gambiával, Guineával, Bissau-Guineával, Malival és Mauritániával határos.
![]() |
|
15. Sierra Leone
Sierra Leone, hivatalos nevén Sierra Leone Köztársaság, egy nyugat-afrikai állam. Északon Guineával, délen Libériával, nyugati partján pedig az Atlanti-óceánnal határos.
![]() |
|
16. Togo
Togo, hivatalosan a Togói Köztársaság, nyugat-afrikai állam, nyugaton Ghánával, keleten Beninnel és északon Burkina Fasóval határos. Délen az országnak van egy rövid tengerparti sávja a Guineai-öböl felé, ahol Lomé fővárosa található.
![]() |
|
Nyugat-Afrika országai népesség és fővárosuk szerint
Ahogy fentebb megjegyeztük, tizenhat független ország van Nyugat-Afrikában. Közülük a legnagyobb ország Nigéria, a legkisebb pedig a Zöld-foki-szigetek lakosságát tekintve. A fővárossal rendelkező nyugat-afrikai országok teljes listája az alábbi táblázatban látható, a legutóbbi teljes népesség szerint rangsorolva.
Rang | Ország | Népesség | Terület (km²) | Főváros |
1 | Nigéria | 200 963 599 | 910 768 | Abuja |
2 | Ghána | 30,280,811 | 227 533 | Accra |
3 | Elefántcsontpart | 25,823,071 | 318 003 | Yamoussoukro |
4 | Niger | 22,314,743 | 1 266 700 | Niamey |
5 | Burkina Faso | 20,870,060 | 273 602 | Ouagadougou |
6 | Mali | 19 973 000 | 1,220,190 | Bamako |
7 | Szenegál | 16,209,125 | 192 530 | Dakar |
8 | Guinea | 12,218,357 | 245,717 | Conakry |
9 | Benin | 11,733,059 | 114 305 | Porto-Novo |
10 | Sierra Leone | 7,901,454 | 71 620 | Freetown |
11 | Menni | 7 538 000 | 54,385 | Lome |
12 | Libéria | 4,475,353 | 96 320 | Monrovia |
13 | Mauritánia | 4,077,347 | 1,025,520 | Nouakchott |
14 | Gambia | 2,347,706 | 10 000 | Banjul |
15 | Bissau-Guinea | 1,604,528 | 28,120 | Bissau |
16 | zöld-fok | 550 483 | 4,033 | Praia |
Nyugat-afrikai országok térképe
Nyugat-Afrika rövid története
Ősi királyságok és birodalmak
Nyugat-Afrika, a kultúrában és történelemben gazdag régió számos befolyásos királyságnak és birodalomnak ad otthont. A régió egyik legkorábbi ismert civilizációja a Nok-kultúra, amely a mai Nigéria területén körülbelül ie 1000-től 300-ig virágzott. A nokiak terrakotta szobraikról és korai vasmegmunkálási technológiájukról híresek, amelyek megalapozták a régió jövőbeli társadalmait.
Ghána Birodalom
A ghánai birodalom, más néven Wagadou, Nyugat-Afrika egyik első nagy birodalma volt. A 6. század körül alapították, és egészen a 13. századig virágzott. A mai délkelet-Mauritániában és Mali nyugati részén található Ghána Birodalom jelentős kereskedelmi útvonalakat irányított, és gazdagságáról volt híres, különösen az arany terén. A birodalom fővárosa, Kumbi Saleh a kereskedelem és az iszlám tanulás jelentős központja volt.
Mali Birodalom
A ghánai birodalom hanyatlása megnyitotta az utat a Mali Birodalom felemelkedése előtt a 13. században. A Sundiata Keita által alapított Mali Birodalom Mansa Musa (körülbelül 1312-1337) alatt érte el csúcspontját, aki a történelem egyik leggazdagabb embere volt. Mansa Musa híres zarándokútja Mekkába 1324-ben bemutatta a birodalom hatalmas gazdagságát, és hozzájárult az iszlám terjedéséhez. Timbuktu, a Mali Birodalom egyik nagy városa az iszlám tudományosság és kereskedelem híres központja lett.
Songhai Birodalom
A Songhai Birodalom a 15. század végén követte a Mali Birodalmat. Olyan uralkodók vezetése alatt, mint a szunnita Ali és Askia Muhammad, a Songhai Birodalom az afrikai történelem egyik legnagyobb és legerősebb birodalma lett. Fővárosa, Gao a kereskedelem és a kultúra nyüzsgő központja volt. A Songhai Birodalom ellenőrizte a kritikus transzszaharai kereskedelmi útvonalakat, amelyek aranyat, sót és egyéb árukat kerestek. A birodalom hanyatlása a 16. század végén kezdődött egy marokkói invázió után.
Transzszaharai kereskedelem és az iszlám befolyása
A transzszaharai kereskedelmi útvonalak létfontosságúak voltak a nyugat-afrikai birodalmak virágzásához. Ezek az útvonalak elősegítették az áruk, eszmék és kultúrák cseréjét Észak-Afrika, a Közel-Kelet és Nyugat-Afrika között. Az arany, a só és a rabszolgák az elsődleges árucikkek közé tartoztak. Az iszlám bevezetése és elterjedése jelentős szerepet játszott a régió kultúrájának, oktatásának és politikai struktúráinak kialakításában. Iszlám tudósok és kereskedők oktatási központokat és mecseteket hoztak létre, hozzájárulva a régió szellemi és vallási fejlődéséhez.
Európai Kutatás és rabszolga-kereskedelem
Az európai kapcsolatok Nyugat-Afrikával a 15. században kezdődtek olyan portugál felfedezőkkel, mint Henrik Navigátor herceg, akik új kereskedelmi utakat és aranyforrásokat kerestek. A portugálok kereskedelmi állomásokat hoztak létre a part mentén, amelyek hamarosan a transzatlanti rabszolga-kereskedelem csomópontjaivá váltak. A következő néhány évszázad során afrikaiak millióit hurcolták erőszakkal Nyugat-Afrikából Amerikába, ami jelentős társadalmi és gazdasági zavarokat okozott.
Gyarmati időszak
A 19. században felerősödött az európai gyarmatosítás Nyugat-Afrikában, amelyet az 1884–1885-ös berlini konferencia jellemez, ahol az európai hatalmak gyarmatokra osztották Afrikát. Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Portugália ellenőrzést gyakorolt Nyugat-Afrika különböző részei felett, ami mélyreható változásokhoz vezetett a régió politikai, társadalmi és gazdasági helyzetében.
A gyarmati uralom infrastrukturális fejlődést, de kizsákmányolást és ellenállást is hozott. A franciák nagy területeket ellenőriztek, beleértve a mai Szenegált, Malit, Burkina Fasót és Elefántcsontpartot. A britek gyarmatokat hoztak létre Nigériában, Ghánában, Sierra Leonéban és Gambiában. Németország és Portugália is igényelt területeket a régióban.
Függetlenségi mozgalmak
A 20. század közepe a függetlenségi harcok időszaka volt Nyugat-Afrikában. A második világháború vége és az önrendelkezés iránti növekvő igény dekolonizációs erőfeszítésekhez vezetett az egész kontinensen. Ghána Kwame Nkrumah vezetése alatt az első szubszaharai afrikai ország lett, amely 1957-ben függetlenné vált. Ez az eredmény arra ösztönözte a régió többi nemzetét, hogy törekedjenek a gyarmati uralom alóli felszabadulásra.
Az 1960-as évekre a legtöbb nyugat-afrikai ország elnyerte függetlenségét. Az olyan vezetők, mint Nnamdi Azikiwe Nigériában, Ahmed Sékou Touré Guineában és Léopold Sédar Senghor Szenegálban kulcsszerepet játszottak országaik függetlenségi mozgalmaiban. A függetlenség utáni időszakot azonban jelentős kihívások jellemezték, köztük politikai instabilitás, katonai puccsok és polgári konfliktusok.
A függetlenség utáni kihívások és fejlemények
A függetlenség utáni korszakot Nyugat-Afrikában fejlődés és visszaesések egyaránt jellemezték. Sok országnak nehézségekbe ütközött a stabil kormányzás megteremtése, ami autoriter uralom időszakaihoz, gazdasági kihívásokhoz és társadalmi nyugtalanságokhoz vezetett. A Libériában, Sierra Leonéban és Elefántcsontparton zajló polgárháborúk pusztító hatással voltak lakosságukra és gazdaságukra.
E kihívások ellenére Nyugat-Afrika jelentős előrelépéseket tett az elmúlt évtizedekben. Az olyan regionális szervezetek, mint a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS), döntő szerepet játszottak a gazdasági integráció, a béke és a stabilitás előmozdításában. Az olyan országok gazdasági növekedését, mint Nigéria, Ghána és Szenegál, olyan ágazatok hajtják, mint az olaj, a mezőgazdaság és a szolgáltatások.
A jelenkori kérdések és a jövő kilátásai
Napjainkban Nyugat-Afrika számos kihívással és lehetőséggel néz szembe. A politikai instabilitás, a korrupció és a gazdasági egyenlőtlenség továbbra is jelentős probléma. Ezen túlmenően a régió a Száhil övben élő szélsőséges csoportok biztonsági fenyegetéseivel és az éghajlatváltozás hatásaival küzd, amelyek hatással vannak a mezőgazdaságra és a megélhetésre.
Nyugat-Afrikában azonban óriási lehetőségek rejlenek. A régió fiatal és dinamikus lakossága egyre inkább bekapcsolódik a vállalkozói szellembe, a technológiába és az aktivizmusba. A kormányzás, az oktatás és az infrastruktúra javítására irányuló erőfeszítések elengedhetetlenek a fenntartható fejlődéshez. A gazdag kulturális örökség, az emberek rugalmasságával és kreativitásával párosulva ígéretes jövőt kínál Nyugat-Afrika számára.