Nyugat-Ázsia országai
Hány ország Nyugat-Ázsiában
Ázsia régiójaként Nyugat-Ázsia 19 független országból áll (Örményország, Azerbajdzsán, Bahrein, Ciprus, Grúzia, Irán, Irak, Izrael, Jordánia, Kuvait, Libanon, Omán, Palesztina, Katar, Szaúd-Arábia, Szíria, Törökország, Egyesült Arab Emírségek és Jemen). A Közel-Keletnek is nevezett Kelet-Ázsiában a következő 19 ország található:
1. Szaúd-Arábia
Szaúd-Arábia, hivatalosan a Szaúd-Arábia Királyság, egy királyság az Arab-félszigeten, Ázsia délnyugati részén. Az ország Jordániával, Irakkal, Kuvaittal, a Perzsa-öböllel, Bahreinnel, Katarral, az Egyesült Arab Emirátusokkal, Ománnal, Jemennel és a Vörös-tengerrel határos.
 |
|
2. Örményország
Örményország egy köztársaság a Dél-Kaukázusban, Nyugat-Ázsiában. Örményország tengerekkel nem rendelkező állam Grúziával, Törökországgal, Azerbajdzsánnal és Iránnal határos. Földrajzilag Örményországot gyakran Ázsiának tekintik, de az ország Európához fűződő politikai és kulturális kapcsolatai miatt gyakran szerepel az európai országok között. Az örmény az ország hivatalos nyelve, és több mint 3 millió ember él Örményországban.
 |
|
3. Azerbajdzsán
Azerbajdzsán egy köztársaság a Kaukázus délkeleti részén, amely földrajzilag többnyire Ázsiában található, de egy kis földterülettel Európában. Az ENSZ Azerbajdzsánt nyugat-ázsiai országnak tekinti, de politikailag európainak számít. Azerbajdzsánban körülbelül 9,4 millió ember él.
 |
|
4. Bahrein
Bahrein egy szigetország a Perzsa-öbölben, körülbelül 800 000 lakossal. Az ország 33 szigetből áll, és Bahrein szigete a legnagyobb. A főváros, Manama Bahreinben található, és az országnak tengeri határa van Katarral és Szaúd-Arábiával.
 |
|
5. Ciprus
Ciprus szigetország a Földközi-tenger keleti részén, Görögországtól keletre, Törökországtól délre, Szíriától nyugatra és Egyiptomtól északra. Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, és földrajzilag Ázsiának számít, politikailag azonban leginkább Európához tartozik.
 |
|
6. Egyesült Arab Emírségek
Az Egyesült Arab Emírségek a Perzsa-öbölben, az Arab-félsziget délkeleti végén fekvő ország, keleten Ománnal, délen Szaúd-Arábiával határos, tengeri határa pedig Katarral és Iránnal. 2013-ban az Egyesült Arab Emírségek teljes lakossága 9,2 millió volt; 1,4 millió emírség és 7,8 millió külföldi.
 |
|
7. Grúzia
Grúzia egy köztársaság a Kaukázusban, földrajzilag az ország Délnyugat-Ázsiában és kis mértékben Délkelet-Európában található. Grúzia Oroszországgal, Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Törökországgal határos. Fővárosa Tbiliszi.
 |
|
8. Jemen
Jemen, vagy Jemen, hivatalosan a Jemeni Köztársaság, egy állam az Arab-félsziget déli részén, Ázsia délnyugati részén. Jemen a jobboldali földet jelenti, és ez az a dél-arábiai terület, amelyet az ókori görög és római földrajztudósok Arabia Felixnek neveztek.
 |
|
9. Irak
Irak, hivatalosan az Iraki Köztársaság, egy köztársaság a Közel-Keleten, Délnyugat-Ázsiában. Az ország délen Szaúd-Arábiával és Kuvaittal, északon Törökországgal, északnyugaton Szíriával, nyugaton Jordániával és keleten Iránnal határos.
 |
|
10. Irán
Irán mint változatos Közel-Kelet, Közel-Kelet, Dél-Ázsia, Délnyugat-Ázsia és Nyugat-Ázsia. Az Irán nevet belföldön használták a szászáni korszakban, az arab-muszlim invázió előtt, ie 650 körül. és 1935 óta használják nemzetközileg.
 |
|
11. Izrael
Izrael, hivatalosan Izrael Állam, Ázsia Közel-Keletén található állam. Izrael Államot 1948. május 14-én kiáltották ki egy nem kötelező erejű ENSZ-határozat nyomán, a brit mandátum Palesztina felosztásával zsidó és arab uralma alatt álló területek között.
 |
|
12. Jordánia
Jordánia, hivatalosan a Jordán Hasimita Királyság, egy arab állam a Közel-Keleten. A főváros Amman. Az ország északon Szíriával, keleten Irakkal, délkeleten Szaúd-Arábiával és nyugaton Izraellel, valamint a palesztin Ciszjordániával határos.
 |
|
13. Kuvait
Kuvait, hivatalosan Kuvait állam, egy állam a Perzsa-öböl északnyugati részén, Szaúd-Arábiával és Irakkal határos Arab-félszigeten. Fővárosa Madīnat al-Kuwayt. Az ország 1961-ben vált független állammá.
 |
|
14. Libanon
Libanon, hivatalosan Libanoni Köztársaság, egy állam a Közel-Keleten a Földközi-tenger keleti partján. Az ország Szíriával és Izraellel határos.
 |
|
15. Omán
Omán, hivatalosan az Ománi Szultánság, az Arab-félsziget keleti sarkában található ország. Omán északnyugaton az Egyesült Arab Emirátusokkal, nyugaton Szaúd-Arábiával, délnyugaton Jemennel határos, és hosszú partszakasszal rendelkezik keleten az Arab-tengerig, északkeleten pedig az Ománi-öbölig.
 |
|
16. Palesztina
 |
|
17. Katar
Katar hivatalosan Katar állam egy emírség, amely egy félszigetből áll, amely a Perzsa-öbölben található, az Arab-félsziget északkeleti partján. Az ország délen Szaúd-Arábiával határos, és tengeri határa is van Bahreinnel.
 |
|
18. Szíria
Szíria, formálisan a Szíriai Arab Köztársaság vagy a Szíriai Arab Köztársaság a Közel-Kelet állama. Az ország fővárosa Damaszkusz. Az ország Jordániával, Libanonnal, Irakkal, Törökországgal és Izraellel határos.
 |
|
19. Törökország
Törökország, hivatalosan a Török Köztársaság, egy eurázsiai ország, amely az Anatóliai-félszigeten átnyúlik Ázsia délnyugati részén és Kelet-Trákián a délkelet-európai Balkán-félszigeten.
 |
|
Nyugat-Ázsia országainak és fővárosaik listája
Mint fentebb említettük, Nyugat-Ázsiában tizenkilenc független ország található. Közülük a legnagyobb ország Irán, a legkisebb pedig Ciprus. A fővárossal rendelkező nyugat-ázsiai országok teljes listája az alábbi táblázatban látható, a legutóbbi teljes népesség és terület szerint rangsorolva.
| Rang | Ország neve | Népesség | Terület (km²) | Főváros |
| 1 | Irán | 82.545.300 | 1,531,595 | Teherán |
| 2 | pulyka | 82,003,882 | 769 632 | Ankara |
| 3 | Irak | 39,127,900 | 437 367 | Bagdad |
| 4 | Szaud-Arábia | 33,413,660 | 2,149,690 | Rijád |
| 5 | Jemen | 29,161,922 | 527 968 | Sanaa |
| 6 | Szíria | 17,070,135 | 183 630 | Damaszkusz |
| 7 | Jordánia | 10 440 900 | 88,802 | Amman |
| 8 | Azerbajdzsán | 9,981,457 | 86 100 | Baku |
| 9 | Egyesült Arab Emírségek | 9,770,529 | 83 600 | Abu Dhabi |
| 10 | Izrael | 9,045,370 | 20 330 | Jeruzsálem |
| 11 | Libanon | 6,855,713 | 10 230 | Bejrút |
| 12 | Palesztina | 4,976,684 | 5,640 | NA |
| 13 | Omán | 4,632,788 | 309 500 | Muskotály |
| 14 | Kuvait | 4,420,110 | 17,818 | Kuwait város |
| 15 | Grúzia | 3 723 500 | 69 700 | Tbiliszi |
| 16 | Örményország | 2 962 100 | 28,342 | Jereván |
| 17 | Katar | 2,740,479 | 11,586 | Doha |
| 18 | Bahrein | 1 543 300 | 767 | Manama |
| 19 | Ciprus | 864 200 | 9,241 | Nicosia |
Nyugat-Ázsia rövid története
Az ókori civilizációk és a civilizáció bölcsője
1. Mezopotámia: A civilizáció születése
Nyugat-Ázsia, amelyet gyakran a „civilizáció bölcsőjeként” emlegetnek, az emberi történelem legkorábbi ismert civilizációinak ad otthont. Mezopotámia, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között található a mai Irak területén, a mezőgazdaság, az írás és az összetett városi társadalmak szülőhelye volt. Olyan civilizációk virágoztak ebben a régióban, mint Sumer, Akkád, Babilon és Asszíria, és maguk mögött hagyták a monumentális építészetet, a jogi kódexeket (például a Hammurapi törvénykönyvet) és az olyan irodalmi műveket, mint a Gilgames eposz.
2. Ősi birodalmak:
Nyugat-Ázsia számos birodalom felemelkedését és bukását tapasztalta, amelyek messze túlmutattak határaikon. Az Akkád Birodalom, amelyet Nagy Sargon alapított az ie 24. században, a történelem első ismert birodalma volt. Ezt követte a Babilóniai Birodalom, amely az ie 18. században érte el tetőpontját Hammurapi alatt. A katonai vitézségéről és brutális hódításairól ismert Asszír Birodalom az ie 9. és 7. század között uralta a Közel-Kelet nagy részét.
A klasszikus korszak és a Perzsa Birodalom
1. Perzsa Birodalom:
Az ie 6. században Nyugat-Ázsiában alakult ki az Achaemenida Birodalom Nagy Kürosz vezetésével. A Perzsa Birodalom csúcspontján Egyiptomtól az Indus völgyéig terjedt, sokféle népet és kultúrát felölelve. Nagy Dareiosz alatt a birodalom igazgatási és infrastrukturális rendszert hozott létre, beleértve a Királyi utat is, megkönnyítve a kommunikációt és a kereskedelmet hatalmas területén. Az Achaemenida Birodalom az ie 4. században Nagy Sándor kezére esett, és beköszöntött a hellenisztikus időszak.
2. Hellenisztikus befolyás:
Sándor hódításait követően Nyugat-Ázsia görög befolyás alá került, mivel a Szeleukida Birodalom, majd később a Ptolemaioszi Királyság uralkodott a térség egyes részein. A görög kultúra, nyelv és építészet maradandó hatást hagyott maga után, különösen olyan városokban, mint az egyiptomi Alexandria és a szíriai Antiókhia.
Az iszlám felemelkedése és az iszlám aranykora
1. Iszlám hódítások:
Az i.sz. 7. században az Arab-félszigeten az iszlám felemelkedése volt Mohamed próféta vezetésével. Az Iszlám Kalifátus gyorsan kiterjedt Nyugat-Ázsiára, legyőzve a bizánci és a szászáni birodalmat. Az olyan városok, mint Damaszkusz, Bagdad és Kairó, az iszlám civilizáció, közigazgatás és tanulás központjaivá váltak.
2. Iszlám aranykor:
Nyugat-Ázsia a kulturális, tudományos és művészeti virágzás időszakát élte át, amely az iszlám aranykoraként ismert (i. e. 8. és 14. század között). A tudósok és polihisztorok jelentős mértékben hozzájárultak olyan területeken, mint a matematika, a csillagászat, az orvostudomány és a filozófia. Az olyan intézmények, mint a bagdadi Bölcsesség Háza, döntő szerepet játszottak az ősi civilizációk tudásának megőrzésében és Európába való továbbításában.
Az Oszmán Birodalom és a gyarmatosítás
1. Oszmán Birodalom:
A 14. századtól a 20. század elejéig Nyugat-Ázsia nagy része az Oszmán Birodalom része volt. A mai Törökország területén települt oszmánok kiterjesztették uralmukat a Közel-Keletre, Észak-Afrikára és Délkelet-Európára. Isztambul (korábban Konstantinápoly) ennek a hatalmas, többnemzetiségű birodalomnak a fővárosaként szolgált, amely több mint hat évszázadon át fennmaradt.
2. Gyarmati befolyás:
A 19. században és a 20. század elején Nyugat-Ázsia az európai gyarmati hatalmak, köztük Nagy-Britannia, Franciaország és Oroszország befolyása alá került. A Sykes-Picot Megállapodás (1916) befolyási övezetekre osztotta a régiót, formálta modern határait és politikai dinamikáját. Nyugat-Ázsia a birodalmi rivalizálás csataterévé vált, ami az Oszmán Birodalom hanyatlásához és a modern nemzetállamok kialakulásához vezetett.
Modern kihívások és geopolitikai dinamika
1. Politikai instabilitás:
Nyugat-Ázsia számos kihívással néz szembe a modern korban, beleértve a politikai instabilitást, a konfliktusokat és a felekezeti feszültségeket. A háborúk, a forradalmak és a beavatkozások olyan országokat pusztítottak, mint Szíria, Irak és Jemen, ami humanitárius válságokhoz és tömeges kitelepítéshez vezetett.
2. Regionális teljesítménydinamika:
A régiót összetett geopolitikai dinamika jellemzi, a regionális hatalmak (például Irán, Szaúd-Arábia és Törökország) és a külső szereplők (köztük az Egyesült Államok, Oroszország és Kína) érdekei versengenek. Az olyan kérdések, mint az izraeli-palesztin konfliktus, Irán nukleáris programja és az olyan szélsőséges csoportok felemelkedése, mint az ISIS, tovább fokozták a feszültséget.
