Közép-Amerika országai

Közép-Amerika Amerika keskeny és hosszúkás része, amely szárazföldi kapcsolatot képez Dél- és Észak-Amerika között. Földrajzi értelemben Közép-Amerika a kolumbiai északnyugati Atrato víznyelő és a mexikói Tehuantepecnäset közötti szárazföldi területet foglalja magában. E lehatárolás szerint Mexikó délkeleti része (körülbelül Chiapas és Tabasco állam, valamint az egész Yucatán-félsziget) és Kolumbia egy kisebb területe Közép-Amerikában található.

Hány ország van Közép-Amerikában?

Egy politikai demarkáció szerint azonban Közép-Amerika magában foglalja a hét független országot. Ezek: Guatemala, Belize, El Salvador, Honduras, Nicaragua, Costa Rica és Panama. Gazdasági szempontból a Közép-Amerika kifejezést gyakran használják Guatemalában, El Salvadorban, Hondurasban, Nicaraguában és Costa Ricában. Ezek az országok némi indoklással gazdasági-politikai egységnek tekinthetők, de a demarkációnak történelmi háttere is van: Belize, korábban brit Honduras 1981-ben vált függetlenné, Panama pedig 1903-ig Kolumbia része volt.

Közép-Amerika országait trópusi éghajlat és emberek jellemzik, nagyrészt meszticek. A lakosság túlnyomórészt katolikus, gazdasága a mezőgazdaságon alapul. A spanyol és az angol az uralkodó nyelv, de az őslakos nyelveket sok ember ismeri származásuk miatt.

Közép-Amerika országainak térképe

Közép-Amerikai országok listája

2020-ban összesen 7 ország van Közép-Amerikában. A közép-amerikai országok teljes listája ábécé sorrendben az alábbiakban található:

#	Zászló	Ország neve	Hivatalos név	A függetlenség dátuma	Népesség
1		Belize	Belize	1981. szeptember 21	397 639
2		Costa Rica	Costa Rica Köztársaság	1821. szeptember 15	5,094,129
3		El Salvador	El Salvador Köztársaság	1821. szeptember 15	6,486,216
4		Guatemala	Guatemalai Köztársaság	1821. szeptember 15	17,915,579
5		Honduras	Hondurasi Köztársaság	1821. szeptember 15	9,904,618
6		Nicaragua	Nicaraguai Köztársaság	1821. szeptember 15	6,624,565
7		Panama	Panamai Köztársaság	1821. november 28	4,314,778

Közép-Amerika összes országa és fővárosaik

Közép-Amerikához képest Közép-Amerika egy általánosabb fogalom. Közép-Amerika nemzetein kívül Közép-Amerikába tartozik még a Karib-térség, Mexikó (Észak-Amerika déli részén), valamint Kolumbia és Venezuela (Dél-Amerika északi részén található). Tekintse meg most Közép-Amerika összes országának listáját:

Antigua és Barbuda

• Fővárosa: Szent János
• Terület: 440 km²
• Angol nyelv
• Pénznem: kelet-karibi dollár

Bahamák

• Főváros: Nassau
• Terület: 13 880 km²
• Angol nyelv
• Pénznem: bahamai dollár

Barbados

• Főváros: Bridgetown
• Terület: 430 km²
• Angol nyelv
• Pénznem: barbadosi dollár

Belize

• Fővárosa: Belmopan
• Terület: 22 970 km²
• Angol nyelv
• Pénznem: Belize-i dollár

Costa Rica

• Főváros: San José
• Terület: 51.100 km²
• Nyelv: spanyol
• Pénznem: Costa Rica-i Colón

Kuba

• Főváros: Havanna
• Terület: 109.890 km²
• Nyelv: spanyol
• Pénznem: kubai peso

Dominika

• Fővárosa: Roseau
• Terület: 750 km²
• Angol nyelv
• Pénznem: kelet-karibi dollár

El Salvador

• Főváros: San Salvador
• Terület: 21 040 km²
• Nyelv: spanyol
• Pénznem: amerikai dollár és kettőspont

Gránát

• Főváros: Szent György
• Terület: 340 km²
• Angol nyelv
• Pénznem: kelet-karibi dollár

Guatemala

• Főváros: Guatemala City
• Terület: 108.890 km²
• Nyelv: spanyol
• Pénznem: Quetzal

Haiti

• Fővárosa: Port-au-Prince
• Terület: 27 750 km²
• Nyelv: francia és kreol
• Pénznem: Gourde

Honduras

• Fővárosa: Tegucigalpa
• Terület: 112.490 km²
• Nyelv: spanyol
• Pénznem: Lempira

Jamaica

• Főváros: Kingston
• Terület: 10 990 km²
• Angol nyelv
• Pénznem: jamaikai dollár

Nicaragua

• Főváros: Managua
• Terület: 130.370 km²
• Nyelv: spanyol
• Pénznem: Cordoba

Panama

• Főváros: Panamaváros
• Terület: 75 420 km²
• Nyelv: spanyol
• Pénznem: Balboa

Dominikai Köztársaság

• Főváros: Santo Domingo
• Terület: 48.670 km²
• Nyelv: spanyol
• Pénznem: Súly

Szent Lucia

• Fővárosa: Castries
• Terület: 620 km²
• Angol nyelv
• Pénznem: kelet-karibi dollár

Saint Kitts és Nevis

• Fővárosa: Basseterre
• Terület: 260 km²
• Angol nyelv
• Pénznem: kelet-karibi dollár

Saint Vincent és a Grenadine-szigetek

• Főváros: Kingstown
• Terület: 390 km²
• Angol nyelv
• Pénznem: jamaikai dollár

Trinidad és Tobago

• Fővárosa: Spanyolország kikötője
• Terület: 5130 km²
• Angol nyelv
• Pénznem: Trinidad és Tobago dollár

MCCA országok

A Közép-amerikai Közös Piac (MCCA) 1960-ban jött létre azzal a céllal, hogy közös piacot hozzanak létre a régióban. Ebből a blokkból a Közép-Amerikai Uniót kívánják létrehozni, ugyanúgy, mint az Európai Uniót. A következő nemzetek az MCCA alapítói és jelenlegi tagjai:

Nicaragua

• Kormány: Elnöki Köztársaság
• Népesség: 6 080 000
• GDP: 11,26 milliárd dollár

Guatemala

• Kormány: Elnöki Köztársaság
• Népesség: 15 470 000
• GDP: 53,8 milliárd dollár

El Salvador

• Kormány: Elnöki Köztársaság
• Népesség: 6 340 000
• GDP: 24,26 milliárd dollár

Honduras

• Kormány: Elnöki Köztársaság
• Népesség: 8 098 000
• GDP: 18,55 milliárd dollár

Costa Rica

• Kormány: Elnöki Köztársaság
• Népesség: 4 872 000
• GDP: 49,62 milliárd dollár

Közép-Amerika rövid története

Kolumbusz előtti korszak

Ősi civilizációk

Közép-Amerika, a történelemben és kultúrában gazdag régió, már jóval az európaiak érkezése előtt különböző őslakos civilizációk otthona volt. Ezek közül a legfigyelemreméltóbbak a maják, akik ie 2000 és a 16. század között virágoztak. A maja civilizáció, amely fejlett matematikai, csillagászati ​​és építészeti tudásáról ismert, olyan csodálatos városokat hagyott maga után, mint Tikal, Copán és Palenque. További jelentős prekolumbiánus kultúrák közé tartoznak az olmékok, akiket gyakran Mezoamerika anyakultúrájának tartanak, és az aztékok, akik befolyást gyakoroltak Közép-Amerika egyes részeire.

Kereskedelmi és Kulturális Börze

A régió a kereskedelem és a kulturális csere csomópontja volt, kiterjedt hálózatokkal, amelyek különféle mezoamerikai kultúrákat kapcsoltak össze. Ez a kölcsönhatás elősegítette a mezőgazdasági gyakorlatok, a vallási hiedelmek és a technológiai újítások terjedését, hozzájárulva a Kolumbusz előtti Közép-Amerika gazdag és sokszínű kulturális tájához.

Európai gyarmatosítás

A spanyolok érkezése

Kolumbusz Kristóf 1492-es érkezése jelentette az európai érdeklődés kezdetét Közép-Amerika iránt. Hamarosan követték a spanyol felfedezők, akiket az arany, Isten és dicsőség keresése motivált. Hernán Cortés meghódítása az Azték Birodalomban a 16. század elején megnyitotta a kaput a további spanyol betörések előtt Közép-Amerikában. A 16. század közepére a spanyolok megszerezték az ellenőrzést a régió nagy része felett, és beépítették az Új-Spanyolország alkirályságába.

Gyarmati közigazgatás

A spanyol gyarmatosítás jelentős változásokat hozott Közép-Amerikában. A spanyolok bevezették nyelvüket, vallásukat és irányítási struktúrájukat, gyakran erőteljes eszközökkel. Az őslakos lakosságot encomienda és repartimiento rendszereknek vetették alá, amelyek munkájukat mezőgazdasági és bányászati ​​célokra használták ki. A gyarmati időszakban afrikai rabszolgákat is betelepítettek, tovább változtatva a régió demográfiai és kulturális szerkezetét.

Függetlenségi mozgalmak

A spanyol hatalom hanyatlása

A 19. század elejét a spanyol uralom iránti széles körű elégedetlenség jellemezte, amelyet a gazdasági kizsákmányolás és a társadalmi egyenlőtlenségek tápláltak. Az európai napóleoni háborúk meggyengítették a spanyol uralmat, lehetőséget teremtve a függetlenségi mozgalmak lendületére.

A függetlenség útja

1821-ben Közép-Amerika kikiáltotta függetlenségét Spanyolországtól, kezdetben a rövid életű Mexikói Birodalom részeként. 1823-ra a régió létrehozta a Közép-Amerika Egyesült Tartományait, a mai Guatemalát, El Salvadort, Hondurast, Nicaraguát és Costa Ricát magában foglaló szövetséget. A belső konfliktusok és a regionális rivalizálás azonban a föderáció felbomlásához vezettek 1838-ra, ami független nemzetállamok kialakulásához vezetett.

A függetlenség utáni korszak

Politikai instabilitás és külföldi beavatkozás

A függetlenség utáni időszakot Közép-Amerikában politikai instabilitás és gyakori konfliktusok jellemezték. A liberális és konzervatív frakciók versengtek az irányításért, ami gyakran polgárháborúkhoz és hatalmi harcokhoz vezetett. Emellett a külföldi hatalmak, különösen az Egyesült Államok és Nagy-Britannia beavatkoztak a térségbe, hogy megvédjék gazdasági és stratégiai érdekeiket. Az Egyesült Államok részvétele a Panama-csatorna építésében és ellenőrzésében, valamint a gyakori katonai beavatkozások a külföldi befolyás eme korszakát példázzák.

Gazdasági fejlődés és kihívások

A 19. század végén és a 20. század elején Közép-Amerikában jelentős gazdasági változások mentek végbe, a kávé, a banán és más mezőgazdasági termékek exportja miatt. Az egyesült államokbeli székhelyű vállalatok, mint például a United Fruit Company meghatározó szerepet játszottak a régió gazdaságában, ami a „banánköztársaságok” kifejezéshez vezetett e vállalatok befolyásának leírására. Miközben ezek a fejlemények gazdasági növekedést hoztak, erősítették a társadalmi egyenlőtlenségeket és a külpiacoktól való függőséget.

Modern kor

Forradalmi mozgalmak és polgárháborúk

A 20. század második felét forradalmi mozgalmak és polgárháborúk jellemezték, különösen Guatemalában, El Salvadorban és Nicaraguában. A guatemalai polgárháború (1960-1996) egy elhúzódó konfliktus volt a kormányerők és a baloldali gerillák között, amely jelentős emberi jogi visszaéléseket és emberéleteket követelt. El Salvadorban a polgárháborúban (1979-1992) heves harcok zajlottak a kormány és a Farabundo Martí Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) között, amely az Egyesült Nemzetek Szervezete által közvetített békemegállapodással végződött.

Nicaragua átélte a szandinista forradalmat, amely 1979-ben megdöntötte a Somoza-diktatúrát. Az ezt követő kontraháború azonban, amelyet az Egyesült Államok szandinista-ellenes lázadók támogatása táplált, további konfliktusokba sodorta az országot egészen az 1980-as évek végéig.

Demokratikus átmenetek és gazdasági reformok

Az 1990-es években és a 21. század elején a demokratikus átmenetek és a gazdasági reformok hulláma zajlott Közép-Amerikában. A békeszerződések véget vetettek a régió számos polgári konfliktusának, és az országok piacorientált gazdaságpolitikát kezdtek végrehajtani. A regionális együttműködés is fokozódott, olyan kezdeményezésekkel, mint a Közép-amerikai Integrációs Rendszer (SICA), amelyek célja a gazdasági és politikai integráció előmozdítása.

Kortárs kihívások

Ezen előrelépések ellenére Közép-Amerika továbbra is jelentős kihívásokkal néz szembe. A szegénység, az erőszak és a korrupció magas szintje továbbra is átható probléma. A régiót természeti katasztrófák, például hurrikánok és földrengések is veszélyeztetik, amelyek súlyosbítják a társadalmi és gazdasági problémákat. A migráció, különösen az Egyesült Államok felé, komoly aggodalomra ad okot, amelyet a jobb gazdasági lehetőségek keresése és az erőszak elől való menekülés vezérel.