Délkelet-Ázsia országai
A Délkelet-Ázsia néven ismert régió, ahogy a neve is sugallja, a kontinens délkeleti részén található, és olyan országok területét fedi le, mint Malajzia, Brunei és Indonézia. A régió lakosságának jó része a mezőgazdaságból él, és vidéken él. Ezért ebben a régióban a városi lakosság kisebb, mint a vidéki.
Hány ország Délkelet-Ázsiában
Ázsia régiójaként Délkelet-Ázsia 11 független országból áll (Brunei, Burma, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Fülöp-szigetek, Szingapúr, Thaiföld, Kelet-Timor és Vietnam). Tekintse meg alább a délkelet-ázsiai országok népesség szerinti teljes listáját.
1. Brunei
Brunei egy kis állam Délkelet-Ázsiában, amely két különálló területből áll Borneo szigetének északnyugati partján, teljesen körülvéve a malajziai Sarawak állammal. A leggyakoribb nyelv a maláj, és 2013-ban több mint 400 000 ember élt Bruneiben.
 |
|
2. Kambodzsa
Kambodzsa, hivatalosan Kambodzsai Királyság, egy monarchia Délkelet-Ázsiában. Az ország nyugaton Thaifölddel, északon Laosszal és keleten Vietnammal határos. Délnyugaton az ország partja van a Thai-öböl felé.
 |
|
3. Fülöp-szigetek
A Fülöp-szigetek, hivatalosan a Fülöp-szigeteki Köztársaság, egy ország Délkelet-Ázsiában, a Csendes-óceán nyugati részén. A Luzon-szorostól északra található Tajvan. A Dél-kínai-tengertől nyugatra található Vietnam.
 |
|
4. Indonézia
Indonézia, hivatalos nevén Indonéz Köztársaság, Délkelet-Ázsia és Óceánia állama. Indonézia több mint 13 000 szigetből és 33 tartományból áll.
 |
|
5. Laosz
Laosz, hivatalosan a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, egy ország Délkelet-Ázsiában. Az ország nyugaton Burmával és Thaifölddel, keleten Vietnammal, délen Kambodzsával és északon Kínával határos.
 |
|
6. Malajzia
Malajzia egy délkelet-ázsiai szövetségi állam, amely a Malacca-félszigeten és Borneó északi részén található egykori brit birtokokból áll.
 |
|
7. Mianmar
Burma (az ellenzék által használt név) vagy Mianmar (a kifejezést a hivatalban lévő katonai rezsim alkotta meg) messze a legnagyobb ország a délkelet-ázsiai szárazföldön. Az ország Kínával, Bangladesszel, Indiával, Laosszal és Thaifölddel határos.
 |
|
8. Szingapúr
Szingapúr, hivatalosan a Szingapúri Köztársaság, egy szigetország és városállam, amely Délkelet-Ázsia legkisebb országa. Ez egy köztársaság a Malacca-félsziget déli csücskében.
 |
|
9. Thaiföld
Thaiföld, hivatalos nevén a Thaiföldi Királyság, korábban Siam néven ismert ország az Indokínai-félsziget középső részén, Délkelet-Ázsiában.
 |
|
10. Kelet-Timor
Kelet-Timor vagy Kelet-Timor, formálisan Kelet-Timor Demokratikus Köztársaság, egy állam Délkelet-Ázsiában. Az ország Timor szigetének keleti részéből és a sziget nyugati részén található exklávéból áll. Az ország lakosságának körülbelül 42%-a 15 év alatti.
 |
|
11. Vietnam
Vietnam, hivatalosan Vietnami Szocialista Köztársaság, Délkelet-Ázsiában található, Kínával, Laosszal és Kambodzsával határos. Itt a vidéken hírek, link tippek, legfrissebb hírek a nagykövetségről, utazási információk a Külügyminisztériumtól, ügynökeink elérhetőségei, az országban zajló események és lehetőség a Vietnamban élő svédekkel való kapcsolatfelvételre.
 |
|
A délkelet-ázsiai országok és fővárosaik listája
Mint fentebb említettük, Délkelet-Ázsiában tizenegy független ország található. Közülük a legnagyobb ország Indonézia, a legkisebb pedig Brunei. A fővárossal rendelkező délkelet-ázsiai országok teljes listája az alábbi táblázatban látható, a legutóbbi teljes népesség és terület szerint rangsorolva.
| Rang | Ország neve | Népesség | Terület (km²) | Főváros |
| 1 | Indonézia | 268.074.600 | 1,811,569 | Jakarta |
| 2 | Fülöp-szigetek | 107 808 000 | 298 170 | Manila |
| 3 | Vietnam | 95 354 000 | 310 070 | Hanoi |
| 4 | Thaiföld | 66 377 005 | 510 890 | Bangkok |
| 5 | Burma | 54,339,766 | 653 508 | Rangoon, Naypyidaw vagy Nay Pyi Taw |
| 6 | Malaysia | 32.769.200 | 329 613 | Kuala Lumpur |
| 7 | Kambodzsa | 16,289,270 | 176 515 | Phnom Penh |
| 8 | Laosz | 7,123,205 | 230 800 | Vientiane |
| 9 | Szingapúr | 5,638,700 | 687 | Szingapúr |
| 10 | Kelet-Timor | 1,387,149 | 14 919 | Dili |
| 11 | Brunei | 442 400 | 5,265 | Bandar Seri Begawan |
Délkelet-ázsiai országok térképe
Délkelet-Ázsia rövid története
Korai civilizációk és tengeri kereskedelem
1. Ősi kultúrák:
Délkelet-Ázsia ad otthont a világ legrégebbi ismert civilizációinak. A régió korai lakói, mint például az őslakos ausztronéz népek, mezőgazdasággal, halászattal és kereskedelmet folytattak. Fontos korai civilizációk jelentek meg a mai Vietnamban, Thaiföldön, Kambodzsában, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken, olyan lenyűgöző régészeti lelőhelyeket hagyva maguk után, mint a kambodzsai Angkor Wat és az indonéziai Borobudur.
2. Tengeri kereskedelmi útvonalak:
Délkelet-Ázsia stratégiai elhelyezkedése az Indiai-óceán és a Csendes-óceán között a tengeri kereskedelem központjává tette. Az ősi tengerjáró civilizációk, mint például a szumátrai Srivijaya Birodalom és a jávai Majapahit Birodalom, döntő fontosságú kereskedelmi útvonalakat irányítottak, és gazdagságot halmoztak fel a Kínával, Indiával és a Közel-Keleten folytatott kereskedelem révén.
Az indiánosítás és a hinduizmus és a buddhizmus elterjedése
1. Indiai befolyás:
Az i.sz. 1. század környékén indiai kereskedők, tudósok és misszionáriusok hozták be a hinduizmust és a buddhizmust Délkelet-Ázsiába. Az indiai kulturális és vallási hatások, együttes nevén „indianizáció”, elterjedtek az egész régióban, maradandó hatást hagyva a délkelet-ázsiai művészetre, építészetre, nyelvre és hitrendszerekre.
2. Királyságok és birodalmak:
Az indiai civilizáció befolyása elősegítette a hatalmas királyságok és birodalmak felemelkedését Délkelet-Ázsiában. A mai Kambodzsában található Khmer Birodalom csúcspontját az Angkor-korszakban érte el (i. e. 9. és 15. század), és olyan bonyolult templomkomplexumokat épített fel, mint az Angkor Wat és az Angkor Thom. A modernkori Indonéziában székelő Srivijaya és Majapahit Birodalom uralta a tengeri kereskedelmet, és befolyást gyakorolt a szomszédos politikákra.
Iszlám Szultánságok és Kereskedelmi Hálózatok
1. Iszlám befolyás:
A 13. századtól az iszlám kereskedelem és misszionáriusi tevékenység révén terjedt el Délkelet-Ázsiába. A muszlim kereskedők és a szúfi misztikusok közösségeket hoztak létre a régió part menti területein, ami olyan iszlám szultánságokhoz vezetett, mint Malacca, Aceh és Brunei. Az iszlám együtt élt a meglévő hitrendszerekkel, ami a spiritualitás és a kultúra szinkretikus formáit eredményezte.
2. Kereskedelmi hálózatok:
Az iszlám szultánság döntő szerepet játszott a kelet és a nyugat közötti kereskedelem megkönnyítésében. A Malaccai Szultánság, amely stratégiailag a Malaccai-szoroson található, ellenőrizte a tengeri kereskedelmet, és az Ázsia, a Közel-Kelet és Európa közötti kulturális csere központjává vált. Délkelet-Ázsia fűszerei, textíliái és egyéb árui nagyon keresettek voltak a globális piacokon.
Európai gyarmatosítás és imperializmus
1. Európai érkezés:
A 16. században az európai hatalmak, nevezetesen Portugália, Spanyolország, Hollandia, majd később Nagy-Britannia és Franciaország megkezdték Délkelet-Ázsia gyarmatosítását. Kereskedelmi előőrsök létrehozására, a természeti erőforrások kiaknázására és befolyásuk kiterjesztésére törekedtek a régióban. Az első európaiak a portugálok érkeztek, őket követték a hollandok, akik uralták a jövedelmező fűszerkereskedelmet.
2. Gyarmati szabály:
Az évszázadok során Délkelet-Ázsia különböző európai gyarmati hatalmak ellenőrzése alá került. A britek gyarmatokat hoztak létre Malayában, Szingapúrban és Burmában (a mai Mianmar), míg a franciák Vietnamot, Laoszt és Kambodzsát (Indokína) gyarmatosították. A hollandok ellenőrizték Kelet-Indiát (Indonézia), Spanyolország pedig a Fülöp-szigeteket. A gyarmati uralom jelentős változásokat hozott a délkelet-ázsiai társadalmakban, beleértve a kereszténység, a modern infrastruktúra és az ültetvénygazdaságok bevezetését.
Függetlenségi mozgalmak és modern nemzetállamok
1. Függetlenségi harcok:
A 20. század folyamán nacionalista mozgalmak alakultak ki Délkelet-Ázsiában, amelyek a gyarmati uralom megdöntésére és független nemzetállamok létrehozására törekedtek. Az olyan vezetők, mint az indonéziai Sukarno, a vietnami Ho Si Minh és a fülöp-szigeteki Jose Rizal, politikai aktivizmussal és fegyveres ellenállással ösztönözték a függetlenség népszerűsítését.
2. Nemzetállamok kialakulása:
A második világháború és a gyarmati birodalmak hanyatlása után Délkelet-Ázsia legtöbb országa elnyerte függetlenségét. A régióban új nemzetállamok jöttek létre, amelyeket gyakran a politikai stabilitásért folytatott küzdelem, az etnikai feszültségek és a hidegháborús rivalizálás jellemez. A Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) 1967-ben alakult, hogy elősegítse a tagállamok közötti regionális együttműködést és gazdasági fejlődést.
Kortárs kihívások és regionális dinamika
1. Gazdaságfejlesztés:
A gyarmatosítás utáni korszakban Délkelet-Ázsia gyors gazdasági növekedésen és iparosodáson ment keresztül, és olyan országokat alakított át, mint Szingapúr, Malajzia, Thaiföld és Indonézia feltörekvő gazdaságokká. A jólétben mutatkozó különbségek, a környezet romlása és a társadalmi egyenlőtlenségek azonban továbbra is sürgető kihívást jelentenek a régió számára.
2. Politikai stabilitás:
Délkelet-Ázsia folyamatos kihívásokkal néz szembe a politikai stabilitás, a kormányzás és az emberi jogok terén. Tekintélyelvű rendszerek, etnikai konfliktusok és vallási feszültségek továbbra is fennállnak olyan országokban, mint Mianmar, Thaiföld és a Fülöp-szigetek, ami hatással van a demokratikus haladásra és a társadalmi kohézióra.
