Dél-Ázsia országai

Az ázsiai kontinens déli részén található Dél-Ázsiát más besorolások szerint indiai szubkontinensként is ismerik, így egyértelmű, hogy a régiót alkotó országok egyike India, Ázsia és a világ második legnépesebb országa. is. A régióban jelen lévő további országok: Maldív-szigetek, Pakisztán, Nepál stb. Dél-Ázsia egyik fő jellemzője, hogy az ázsiai kontinens egyik legszegényebb régiója. A lakosság olyan problémákkal néz szembe, mint a magas csecsemőhalandóság, az alacsony várható élettartam és az alacsony fejlődés.

Hány ország Dél-Ázsiában

Dél-Ázsia a bolygó egyik legnagyobb és legnépesebb szubkontinense. A több mint 5 millió km²-es hivatalos területet lefedő Dél-Ázsia 8  független országból áll (Afganisztán, Banglades, Bhután, India, Maldív-szigetek, Nepál, Pakisztán és Srí Lanka). Tekintse meg alább a dél-ázsiai országok népesség szerinti teljes listáját.

1. Banglades

Banglades egy köztársaság Dél-Ázsiában, a Bengáli-öbölben. Banglades a világ nyolcadik legnépesebb országa, terület szerint pedig kilencven – harmadik legnagyobb országa, így Banglades a világ egyik legsűrűbben lakott országa. A lakosság többsége bengáli muszlim, őket követik a bengáli hinduk, különféle buddhista és keresztény közösségekkel. A hivatalos nyelv a bengáli.

Főváros: Daka Terület: 144 km² Nyelv: bengáli Pénznem: Taka

2. Bhután

Bhután egy dél-ázsiai királyság, amely északon Kínával és délen Indiával határos. Az ország 1949-ben függetlenedett Indiától, és összesen mintegy 750 000 ember él Bhutánban.

Fővárosa: Thimphu Terület: 38 394 km² Nyelv: Zonca Pénznem: Ngultrum

3. India

India, hivatalosan az Indiai Köztársaság, Dél-Ázsia Szövetségi Köztársasága. A felszínen a hetedik legnagyobb ország, a második legnépesebb ország és a világ legnépesebb demokráciája. Indiát gyakran „a világ legnagyobb demokráciájának” nevezik.

Főváros: Újdelhi Terület: 3 287 260 km² Nyelvek: hindi és angol Pénznem: indiai rúpia

4. Maldív-szigetek

A Maldív-szigetek, hivatalosan a Maldív Köztársaság, egy szigetország az Indiai-óceán északi részén, amely 26 atollból áll, 1192 szigettel, amelyek közül 200 lakott, és összesen körülbelül 300 000 lakos él.

Főváros: Férfi Terület: 300 km² Nyelv: Dhivehi Pénznem: rúpia

5. Nepál

Nepál, hivatalosan a Nepáli Szövetségi Köztársaság, egy köztársaság a Himalája déli lejtőjén északon Kína és India között keleten, nyugaton és délen.

Főváros: Katmandu Terület: 147 180 km² Nyelv: nepáli Pénznem: rúpia

6. Pakisztán

Pakisztán, hivatalosan a Pakisztáni Iszlám Köztársaság, egy ázsiai ország. Az ország a kontextustól függően általában különböző földrajzi részterületeken helyezkedik el, mint például a változó Közel-Kelet, Közel-Kelet, Dél-Ázsia, Délnyugat-Ázsia és Nyugat-Ázsia.

Főváros: Iszlámábád Terület: 796 100 km² Nyelv: urdu Pénznem: rúpia

7. Sri Lanka

Srí Lanka, hivatalosan Srí Lanka Demokratikus Szocialista Köztársaság, egy szigetország Dél-Ázsiában, Indiától délkeletre. Srí Lanka körülbelül húszmillió lakossal rendelkezik, és egy nagy trópusi szigetből és számos kis szigetből áll. Srí Lanka a Nemzetközösség tagja.

Főváros: Sri Jayewardenepura Kotte / Colombo Terület: 65 610 km² Nyelvek: szingaléz és tamil Pénznem: Srí Lanka-i rúpia

8. Afganisztán

Afganisztán egy ország Dél-Ázsiában, és általában Közép-Ázsiához tartozik. Az ország hegyvidéki, nincs partja, és Pakisztánnal, Iránnal, Türkmenisztánnal, Üzbegisztánnal, Tádzsikisztánnal és Kínával határos. Kabul Afganisztán fővárosa.

Főváros: Kabul Terület: 652 230 km² Nyelv: Pachto és Dari Pénznem: afgán

A dél-ázsiai országok és fővárosaik listája

Mint fentebb említettük, nyolc független ország van Dél-Ázsiában. Közülük a legnagyobb ország India, a legkisebb pedig a Maldív-szigetek lakosságát tekintve. A fővárossal rendelkező dél-ázsiai országok teljes listája  az alábbi táblázatban látható, a legutóbbi teljes népesség és terület szerint rangsorolva.

Dél-ázsiai országok térképe

Dél-Ázsia rövid története

Ókori civilizációk és korai birodalmak

1. Indus-völgyi civilizáció:

Dél-Ázsia ad otthont a világ egyik legrégebbi civilizációjának, az Indus-völgyi civilizációnak, amely ie 3300 és ie 1300 között virágzott. A mai Pakisztánban és Északnyugat-Indiában összpontosuló civilizáció fejlett várostervezéssel, kifinomult vízelvezető rendszerekkel és kereskedelmi hálózatokkal büszkélkedhet Mezopotámiával és Egyiptommal. Az olyan jelentős helyszínek, mint Mohenjo-Daro és Harappa, betekintést engednek ennek az ősi civilizációnak a kultúrájába és életmódjába.

2. Védikus időszak és korai birodalmak:

Az Indus-völgyi civilizáció hanyatlását követően az indo-árják az indiai szubkontinensre vándoroltak, és magukkal hozták a Védákat és a kasztrendszert. A védikus időszak (i.e. 1500-i.e. 500) alapozta meg a hinduizmust és a korai királyságok és köztársaságok kialakulását. A Maurya Birodalom Chandragupta Maurya és unokája, Ashoka vezetésével az ie 3. században egyesítette az indiai szubkontinens nagy részét, támogatva a buddhizmust és végrehajtva a közigazgatási reformokat.

Az indiai civilizáció aranykora

1. Gupta Empire:

A Gupta Birodalmat (i. e. 4–6. század) gyakran az indiai civilizáció aranykorának tekintik, amelyet virágzó művészet, irodalom, tudomány és filozófia jellemez. Az olyan uralkodók alatt, mint Csandragupta II és Samudragupta, a birodalom figyelemre méltó kulturális és szellemi eredményeket ért el, ideértve az ikonikus templomok létrehozását, a tizedes rendszer és a nulla fogalmának kidolgozását a matematikában, valamint a szanszkrit irodalom összeállítását.

2. A buddhizmus és a hinduizmus elterjedése:

Ebben az időszakban a buddhizmus elterjedt Dél-Ázsiában és azon túl is, amit a missziós tevékenységek és a kereskedelmi hálózatok segítettek elő. A buddhista sztúpák és kolostori egyetemek, például Nalanda és Vikramashila építése hozzájárult a buddhista tanítások terjesztéséhez. A hinduizmus is jelentős fejlődésen ment keresztül, a bhakti (odaadó) mozgalmak megjelenésével és a hindu törvények kodifikációjával olyan szövegekben, mint a Manusmriti.

Az iszlám hódítások és a Delhi Szultánság

1. Iszlám inváziók:

Az i.sz. 8. században az Arab-félszigetről érkező iszlám seregek megkezdték Dél-Ázsia megszállását, fokozatosan létrehozva a muszlim uralmat az indiai szubkontinens egyes részein. A Delhi Szultánság, amelyet Qutb-ud-din Aibak alapított 1206-ban, a régió első jelentős iszlám állama lett. A későbbi uralkodók, mint például Alauddin Khilji és Muhammad bin Tughlaq kiterjesztették a szultánság területét, és közigazgatási és katonai reformokat hajtottak végre.

2. Mogul Birodalom:

A 16. században a Mogul Birodalom Dél-Ázsiában uralkodó hatalommá alakult Babur, Timur és Dzsingisz kán leszármazottja vezetésével. A közép-ázsiai török-mongol származású mogulok hatalmas és kulturálisan sokszínű birodalmat hoztak létre, amely az indiai szubkontinens nagy részét felölelte. Nagy Akbar, Jahangir, Shah Jahan és Aurangzeb jelentős mogul uralkodók voltak, akik maradandó hatást hagytak a művészetben, az építészetben és a kormányzásban.

Gyarmatosítás és függetlenségi mozgalmak

1. Európai gyarmatosítás:

A felfedezés korában az európai hatalmak, különösen Portugália, Hollandia, Nagy-Britannia és Franciaország kereskedelmi előőrsöket és gyarmatokat hoztak létre Dél-Ázsiában. A Brit Kelet-indiai Társaság fokozatosan kiterjesztette ellenőrzését az indiai területek felett, kiaknázta az erőforrásokat és végrehajtotta a gyarmati politikát, amely gazdasági kizsákmányoláshoz és társadalmi felforduláshoz vezetett. A portugálok olyan területeket ellenőriztek, mint Goa, a hollandok kereskedelmi állomásokat hoztak létre Indonéziában, a franciák pedig India, Vietnam és Laosz egyes részeit gyarmatosították.

2. Függetlenségi harcok:

A 20. század tanúja volt a nacionalista mozgalmak felemelkedésének Dél-Ázsiában, amelyek a gyarmati uralom felszámolására és a függetlenség elérésére törekedtek. Az olyan vezetők, mint Mahatma Gandhi Indiában, Muhammad Ali Jinnah Pakisztánban és Sukarno Indonéziában tömegmozgalmakat és ellenállást mozgósítottak a gyarmati hatalmak ellen. Brit India felosztása 1947-ben India és Pakisztán létrejöttét eredményezte, majd függetlenségi mozgalmakat követtek olyan országokban, mint Srí Lanka és Mianmar.

Modern nemzetállamok és regionális dinamika

1. Nemzetállamok kialakulása:

A függetlenné válást követően Dél-Ázsia a nemzetépítés és a politikai átalakulás időszakán ment keresztül, az újonnan alakult államok pedig a kormányzás, az identitás és a társadalmi-gazdasági fejlődés kérdéseivel küszködtek. India a világ legnagyobb demokráciájává emelkedett, Pakisztán pedig politikai instabilitással és etnikai feszültségekkel küszködött. A régió más országai, például Banglades, Srí Lanka és Nepál is kihívásokkal néztek szembe az államiság megszilárdítása és az inkluzív fejlődés előmozdítása terén.

2. Regionális dinamika:

Dél-Ázsia továbbra is változatos kultúrák, nyelvek és vallások régiója, összetett geopolitikai dinamikával és folyamatos konfliktusokkal. Az India és Pakisztán között a vitatott Kasmír régióval kapcsolatos feszültség, a Srí Lankán és Mianmarban tapasztalható etnikai és vallási viszályok, valamint a terrorizmus és a szélsőségesség veszélye jelentős kihívások elé állítja a regionális stabilitást és együttműködést.