Kelet-Afrika országai
Hány nemzet Kelet-Afrikában
Afrika keleti részén található Kelet-Afrika 18 országból áll. Itt található a Kelet-Afrika összes országának ábécé szerinti listája: Burundi, Comore-szigetek, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, Mozambik, Ruanda, Seychelle-szigetek, Szomália, Dél-Szudán, Tanzánia, Uganda, Zambia és Zimbabwe. Közülük Mozambik a PALOP-hoz (portugálul beszélő afrikai országok) tartozik.
1. Burundi
Burundi egy állam Kelet-Afrikában, Kongó-Kinshasával, Ruandával és Tanzániával határos.
 |
|
2. Comore-szigetek
 |
|
3. Dzsibuti
Dzsibuti egy állam Kelet-Afrikában, Afrika szarvában, északon Eritreával, nyugaton és északnyugaton Etiópiával, valamint délen Szomáliával határos. Az ország a harmadik legkisebb az afrikai szárazföldön, és több mint 750 000 ember él Dzsibutiban.
 |
|
4. Eritrea
Eritrea egy állam Kelet-Afrikában a Vörös-tengeren, és Dzsibutival, Etiópiával és Szudánnal határos. Az Eritrea név a Vörös-tenger Erythra thalassa görög nevéből származik.
 |
|
5. Etiópia
Etiópia Afrika szarván, Afrika északkeleti részén található. Etiópia Afrika harmadik legnépesebb országa.
 |
|
6. Madagaszkár
Madagaszkár, hivatalosan a Madagaszkári Köztársaság, az Indiai-óceánban fekvő Madagaszkár szigetén, Dél-Afrikától keletre található állam. A sziget a felszínen a világ negyedik legnagyobb szigete.
 |
|
7. Malawi
Malawi, hivatalosan a Malawi Köztársaság, egy dél-afrikai állam, amely keleten Mozambikkal, keleten és északon Tanzániával, nyugaton Zambiával határos.
 |
|
8. Mauritius
Mauritius, hivatalosan a Mauritius Köztársaság, egy szigetország az Indiai-óceánban. Madagaszkártól keletre található, mintegy 1800 km-re az afrikai partoktól.
 |
|
9. Mozambik
Mozambik, hivatalosan a Mozambiki Köztársaság, egy köztársaság Délkelet-Afrikában. Az ország az Indiai-óceánon található, és Madagaszkártól keleten a Mozambiki-csatorna választja el.
 |
|
10. Kenya
Kenya, hivatalosan a Kenyai Köztársaság egy állam Kelet-Afrikában, az Indiai-óceán partján, Etiópiával, Szomáliával, Dél-Szudánnal, Tanzániával és Ugandával határos.
 |
|
11. Ruanda
Ruanda, korábban Ruanda, formálisan a Ruandai Köztársaság egy állam Közép-Afrikában, Burundival, Kongó-Kinshasával, Tanzániával és Ugandával határos. Afrika legsűrűbben lakott országa.
 |
|
12. Seychelle-szigetek
A Seychelle-szigetek, hivatalosan a Seychelle-szigeteki Köztársaság, egy állam az Indiai-óceán nyugati részén, Afrika keleti partjainál, és körülbelül 90 szigetből áll. A hivatalos nyelvek a francia, az angol és a Seychelle-szigeteki kreol.
 |
|
13. Szomália
Szomália, hivatalosan a Szomáliai Szövetségi Köztársaság, egy ország az Afrika szarván, északon Dzsibutival, nyugaton Etiópiával és délnyugaton Kenyával határos. Északon az ország partvonala van az Ádeni-öböl felé, keleten és délen pedig az Indiai-óceán felé.
 |
|
14. Tanzánia
Tanzánia, hivatalosan a Tanzániai Egyesült Köztársaság egy állam Kelet-Afrikában, amely északon Kenyával és Ugandával, nyugaton Ruandával, Burundival és Kongó-Kinshasával, délen pedig Zambiával, Malawival és Mozambikkal határos. Keleten az ország tengerparttal rendelkezik az Indiai-óceánig.
 |
|
15. Uganda
Uganda, hivatalosan az Ugandai Köztársaság, tengerekkel nem rendelkező állam Kelet-Afrikában. Az ország nyugaton Kongó-Kinshasával, északon Dél-Szudánnal, keleten Kenyával, délen Tanzániával és délnyugaton Ruandával határos. A kenyai és tanzániai határ részben a Victoria-tavon keresztül húzódik.
 |
|
16. Zambia
Zambia, hivatalosan a Zambiai Köztársaság, egy tengerparti állam Afrika déli részén, nyugaton Angolával, északon Kongó-Kinshasával és Tanzániával, keleten Malawival, délen pedig Mozambikkal, Namíbiával, Botswanával és Zimbabwével határos.
 |
|
17. Zimbabwe
Zimbabwe, hivatalos nevén a Zimbabwei Köztársaság, korábban Dél-Rhodesia, egy tengerparti állam Dél-Afrikában, Botswanával, Mozambikkal, Dél-Afrikával és Zambiával határos.
 |
|
Kelet-Afrika országai népesség és fővárosuk szerint
Mint fentebb említettük, tizennyolc független ország van Kelet-Afrikában. Közülük a legnagyobb ország Etiópia, a legkisebb pedig a Seychelle-szigetek lakosságát tekintve. A fővárossal rendelkező kelet-afrikai országok teljes listája az alábbi táblázatban látható, a legutóbbi teljes népesség szerint rangsorolva.
| Rang | Ország | Népesség | Terület (km²) | Főváros |
| 1 | Etiópia | 98.665.000 | 1 000 000 | Addisz-Abeba |
| 2 | Tanzánia | 55,890,747 | 885 800 | Dar es Salaam; Dodoma |
| 3 | Kenya | 52,573,973 | 569 140 | Nairobi |
| 4 | Uganda | 40 006 700 | 197 100 | Kampala |
| 5 | Mozambik | 27,909,798 | 786 380 | Maputo |
| 6 | Madagaszkár | 25 263 000 | 581 540 | Antananarivo |
| 7 | Malawi | 17,563,749 | 94 080 | Lilongwe |
| 8 | Zambia | 17,381,168 | 743 398 | Lusaka |
| 9 | Szomália | 15,442,905 | 627 337 | Mogadishu |
| 10 | Zimbabwe | 15,159,624 | 386 847 | Harare |
| 11 | Dél Szudán | 12,778,250 | 644 329 | Juba |
| 12 | Ruanda | 12,374,397 | 24,668 | Kigali |
| 13 | Burundi | 10,953,317 | 25 680 | Gitega |
| 14 | Eritrea | 3,497,117 | 101 000 | Asmara |
| 15 | Mauritius | 1,265,577 | 2,030 | Port Louis |
| 16 | Dzsibuti | 1,078,373 | 23,180 | Dzsibuti |
| 17 | Comore-szigetek | 873,724 | 1,862 | Moroni |
| 18 | Seychelle-szigetek | 96,762 | 455 | Victoria |
Kelet-afrikai országok térképe
Kelet-Afrika rövid története
Korai emberi lakhatás
Kelet-Afrika, amelyet gyakran az emberiség bölcsőjeként emlegetnek, gazdag történelme van, amely a legkorábbi emberi ősökig nyúlik vissza. A régiót átszelő Nagy Hasadék-völgy ad otthont a legrégebbi emberszabású kövületeknek, köztük a híres „Lucynak” (Australopithecus afarensis), amelyet 1974-ben fedeztek fel Etiópiában, és körülbelül 3,2 millió éves múltra tekint vissza. Ez a régió döntő betekintést nyújt az emberi evolúcióba és a korai társadalmak fejlődésébe.
Ősi civilizációk
A kelet-afrikai szervezett társadalmak története több ezer éves múltra tekint vissza. Az egyik legkorábbi civilizáció a Kush Királyság volt, amely a mai Szudánban található. Ez a hatalmas állam Kr.e. 2500 körül alakult ki, és a régió meghatározó erőjévé vált, gyakran vetekedve az ókori Egyiptommal. A kusiták jelentős régészeti lelőhelyeket hagytak maguk után, köztük Meroë piramisait, amelyek fejlett kultúrájukat és kereskedelmi kapcsolataikat tükrözik.
Etiópiában az Aksum Királyság az i.sz. 1. század körül emelkedett előtérbe. Aksum jelentős kereskedelmi birodalom volt, fővárosával a mai Axum közelében. Az aksumiták monumentális obeliszkeikről, a kereszténység 4. századi Ezana király alatti felvételéről, valamint az Afrikát, a Közel-Keletet és Ázsiát összekötő regionális kereskedelmi hálózatokban betöltött szerepükről ismertek.
A Szuahéli-part
A 7. századtól kezdve a Szuahéli-part jelentős kulturális és gazdasági régióvá vált. A Szomáliától Mozambikig terjedő keleti partvonal mentén a szuahéli partszakasz a kereskedelem és a kulturális csere csomópontjává vált. A szuahéli városállamok, köztük Kilwa, Mombasa és Zanzibár, megkönnyítették a kereskedelmet Afrika, a Közel-Kelet, India és Kína között. Ebben az időszakban az afrikai, arab, perzsa és indiai hatások keveredtek, és egy egyedi szuahéli kultúra jött létre, amelyet sajátos nyelv és építészeti stílus jellemez.
Európai felfedezés és gyarmati korszak
Kelet-Afrika európai feltárása a 15. század végén kezdődött Vasco da Gama portugál navigátor 1498-as tengerparti érkezésével. A portugálok jelenlétet hoztak létre a szuahéli part mentén, ellenőrizték a kulcsfontosságú kikötőket és megzavarták a meglévő kereskedelmi hálózatokat. Befolyásuk azonban a 17. századra alábbhagyott, és átadta helyét az ománi arab dominanciának, különösen Zanzibárban.
A 19. század a jelentős európai gyarmatosítás kezdetét jelentette Kelet-Afrikában. Az 1884-1885-ös berlini konferencia hivatalossá tette Afrika felosztását, ami európai gyarmatok létrehozásához vezetett. Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Belgium voltak az elsődleges gyarmati hatalmak a régióban. Nagy-Britannia irányította Kenyát és Ugandát, Németország átvette Tanzániát (akkor Tanganyika), Olaszország Szomália és Eritrea egyes részeit gyarmatosította, Belgium pedig Ruandát és Burundit.
Ellenállási és függetlenségi mozgalmak
A gyarmati időszakot a kizsákmányolás, az ellenállás és a jelentős társadalmi változások jellemezték. A bennszülött lakosság földelvonásokkal, kényszermunkával és kulturális elnyomással szembesült. A 20. század elején azonban Kelet-Afrikában feltörtek a függetlenségi mozgalmak. Az olyan vezetők, mint Jomo Kenyatta Kenyában, Julius Nyerere Tanzániában és Haile Selassie Etiópiában, az önrendelkezési törekvések élére álltak.
Etiópia Haile Selassie császár alatt ellenállt az olasz megszállásnak a második olasz-etióp háború alatt (1935-1937), és sikeresen visszaállította szuverenitását. Más országok is követték a példát a második világháború után, széles körben elterjedt nacionalista mozgalmakkal a függetlenségért. Tanzánia 1961-ben, Kenya 1963-ban, Uganda 1962-ben, Szomália 1960-ban nyerte el függetlenségét. 1962-ben Ruanda és Burundi is függetlenné vált Belgiumtól.
A függetlenség utáni kihívások
A függetlenség utáni időszakot Kelet-Afrikában diadalok és kihívások egyaránt jellemezték. Az újonnan függetlenné vált államok olyan problémákkal szembesültek, mint a politikai instabilitás, a gazdasági nehézségek és a társadalmi viszályok. Ugandában Idi Amin brutális rezsimje (1971-1979) széles körű emberi jogi visszaélésekhez és gazdasági hanyatláshoz vezetett. Ruandában a hutuk és tuszik közötti etnikai feszültségek az 1994-es szörnyű népirtással tetőztek, amely kitörölhetetlen nyomot hagyott a nemzetben.
Tanzánia Julius Nyerere alatt az afrikai szocializmus Ujamaa néven ismert politikáját folytatta, hangsúlyozva az önellátást és a közösségi életet. Míg az oktatás és az egészségügy terén ért el bizonyos sikereket, a gazdasági modell jelentős kihívásokkal szembesült, és végül küzdött a tartós növekedésért.
Gazdasági és társadalmi fejlemények
E kihívások ellenére Kelet-Afrika számos területen jelentős előrehaladást ért el. A régióban jelentős gazdasági növekedés ment végbe, amelyet olyan ágazatok hajtanak végre, mint a mezőgazdaság, a turizmus és a távközlés. Kenya például a mobiltechnológia és az innováció terén vezető szerepet tölt be, az M-Pesa forradalmasította a mobilbankot.
Az infrastruktúra, az egészségügy és az oktatás javítására tett erőfeszítések szintén meghozták gyümölcsüket. Az olyan országok, mint Etiópia, jelentős összegeket fektettek be infrastrukturális projektekbe, beleértve a Grand Ethiopian Renaissance Damot, amelynek célja az energiatermelés és a gazdasági fejlődés fellendítése. Ezenkívül a regionális integrációt előmozdító kezdeményezések, mint például a Kelet-Afrikai Közösség (EAC), a gazdasági együttműködés és a stabilitás fokozására törekedtek.
A jelenkori kérdések és a jövő kilátásai
Napjainkban Kelet-Afrika számos modern problémával és lehetőséggel néz szembe. A politikai instabilitás és a konfliktusok továbbra is kihívást jelentenek bizonyos területeken, például Dél-Szudánban és Szomália egyes részein. Vannak azonban ígéretes fejlemények a kormányzás és a demokratikus gyakorlat terén is. Etiópia és Eritrea 2018-as békemegállapodása jelentős lépést jelentett a regionális stabilitás felé.
Az éghajlatváltozás komoly veszélyt jelent Kelet-Afrikára, hatással van a mezőgazdaságra, a vízkészletekre és a megélhetésre. A régió aszályokkal és más szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni sebezhetősége sürgős fellépést tesz szükségessé e kihívások enyhítése és az azokhoz való alkalmazkodás érdekében.
